Még csak reggel hét volt,én pedig már ébren voltam. Egyszerű indok szolgált minderre:Elmentem futni. Ezt sem gondoltad volna a régi ,,Ducikádról'',mi? Nos,sokáig nem ettem,közben pedig nekiálltam edzeni,így lement a fölösleg,talán kicsit több kilót is vesztettem,mint kellett volna
Két órán át futottam,aztán hazamentem letusolni és készülődni.
Azt tudni kell,hogy Marilyn barátnőmmel egy bárban dolgoztunk,napközben pincérként,este pedig..nos igen este rúd táncoltunk,amiért jó kis bért is kaptunk.
Marilynnek gyönyörű lila haja és kék szeme volt,a legfontosabb amit róla tudni kellett az az,hogy ő a lányokat szerette. Ezzel semmi gond nem volt,mi tényleg csak barátok voltunk. Igazából hazudnék,ha azt mondanám,hogy nem úgy működött a barátságunk,mint ami Mattie is köztem volt,csak Matthew-vel gyakoribbak voltak az együttlétek. Ennyit erről az egész. Egyébként nem voltam és nem is vagyok biszex,csak nyitott.
Tehát miután hazamentem,megfürödtem,felöltöztem és sminkeltem,pont volt annyi időm,hogy felkaptak egy almát és már futottam is Marilynhez
-Szia-köszöntött egy szájra puszival(ahogy szokta) az ajtóban.
-Szia-köszöntem vissza,majd beengedett
-Mit csinálunk 10-ig?-kérdezte arra utalva,hogy még volt egy óránk,mielőtt a bárba kéne mennünk.
-Szerintem elmehetnénk Andy-hez. Tylert is rég láttuk már
-Jó ötlet. Hoztad a deszkádat?-kérdezte
-Nem,már mióta nem találom..-mondtam kissé idegesen
-Jó,hogy nem találod,múltkor itt hagytad-forgatta mosolyogva a szemét,majd odaadta a deszkát és átgurultunk niggerékhez.
Andy évfolyamtársunk nagyon jól nézett ki,mint ahogy minden néger. Szép barna szem,kicsit göndörödő haj,csókos száj.Nagyon tetszett volna neked. Ha nem ismertem volna,szerelmes is lettem volna belé. Csak ,,sajnos" ismertem és túl gusztustalan volt hozzám.
-Sziasztok-köszönt vissza a pultos srác,aki mellesleg helyes is volt. A haja vasalt és feltupírozott,egyébként piros, a szeme gyonyörű kék, piercing a száján és septum az orrába. Akkoriban ilyen volt a a pasi ideálom.-Segíthetek?
-Azzal segíthetsz,ha ma nem zártok be,ugyanis el leszünk itt egy darabig-nézett körbe Marilyn
-Ötig vagyunk,de holnap már nyolckor nyitunk. Örülnék,ha visszanéznétek a barátnőddel-mosolygott ránk a srác-Megtudhatom a neveteket?
-Jade-vágtam rá egyből
-Marilyn-válaszolt unottan.
-Én pedig Nate-mosolygott vissza ránk
-Azt hiszem körülnézek azoknál a szexi fehérneműknél és keresek valamit szülinapodra-nevetett Marilyn,majd ,,átadta nekem a terepet". Nyilván azért vonult a bolt legtávolabb eső szegletébe,hogy kettesben hagyjon Natettel. Nyilván észrevette,hogy tetszik nekem. Imádom Marilynt,annyira kedves volt ilyenkor mindig.Nem?
-Szereted a Black Veil Bridest?-kérdezte Nate,mikor észrevette,hogy erősen érdeklődöm egy olyan polc iránt,ami tele volt BVB cuccokkal
Azt tudni kell,hogy Marilyn barátnőmmel egy bárban dolgoztunk,napközben pincérként,este pedig..nos igen este rúd táncoltunk,amiért jó kis bért is kaptunk.
Marilynnek gyönyörű lila haja és kék szeme volt,a legfontosabb amit róla tudni kellett az az,hogy ő a lányokat szerette. Ezzel semmi gond nem volt,mi tényleg csak barátok voltunk. Igazából hazudnék,ha azt mondanám,hogy nem úgy működött a barátságunk,mint ami Mattie is köztem volt,csak Matthew-vel gyakoribbak voltak az együttlétek. Ennyit erről az egész. Egyébként nem voltam és nem is vagyok biszex,csak nyitott.
-Szia-köszöntött egy szájra puszival(ahogy szokta) az ajtóban.
-Szia-köszöntem vissza,majd beengedett
-Mit csinálunk 10-ig?-kérdezte arra utalva,hogy még volt egy óránk,mielőtt a bárba kéne mennünk.
-Szerintem elmehetnénk Andy-hez. Tylert is rég láttuk már
-Jó ötlet. Hoztad a deszkádat?-kérdezte
-Nem,már mióta nem találom..-mondtam kissé idegesen
-Jó,hogy nem találod,múltkor itt hagytad-forgatta mosolyogva a szemét,majd odaadta a deszkát és átgurultunk niggerékhez.
Andy évfolyamtársunk nagyon jól nézett ki,mint ahogy minden néger. Szép barna szem,kicsit göndörödő haj,csókos száj.Nagyon tetszett volna neked. Ha nem ismertem volna,szerelmes is lettem volna belé. Csak ,,sajnos" ismertem és túl gusztustalan volt hozzám.
Tyler pedig az öccse. Iszonyat nagy arcvolt akkoriban a kis srác. Akkor volt fél éve,hogy folyamatosan próbált ,,befűzni" és komolyan imádtam,kár hogy 6 éves
-Gyere cicám,gyere beljebb-hívogatott a kisfiús hangjával Tyler,miután ajtót nyitott. Marilynnel csak összemosolyogtunk,majd bementünk
-Csáátok!-üvöltött teli szájjal Andy a konyhából
-Csá kukac-köszönti Marilyn kedvesen. Nos,Andyre akkor ragadt rá a kukac név,mikor gilisztával dobált minden lányt. Marilyn vérig sértődött,Andy ettől megijedt és megpróbálta jóvá tenni,csak sajnos nem épp a jó módon. Szünetekben,mikor meglátta Marilynt a folyosón mindig ordibált,hogy: ,,Ne haragudj leszbikém,ne haragudj rám",majd megfogta a lábát és hagyta,hogy a ,,leszbikéje" húzza maga után. Remélem figyeltél,mikor ez történt,biztos mosolyogtál!
-Jöttetek gruppenre?-kérdezte,miközben bekapott valami hosszú csíkot,ami leginkább odaégett szalonnához hasonlítható.Nos,az anyukája nem volt konyhatündér.
-Nem. Inkább csak csövelni jöttünk,mert nem volt hova menni-helyesbítettem,majd levágódtam a kanapéra,mellém pedig beült Marilyn. Körülbelül egy percig csücsülhetett a helyén,utána Tyler kipaterolta és témához ért
-Szóval cica,mit csinálsz este?-kacsintott,majd elkezdte a combomat simogatni
-Nos..-kezdtem,közben pedig levettem a kezét a combomról-Veled semmit
-Most mért vagy ilyen?-nézett durcásan
-Mert neki nagyobb nigger kell.Olyan mint a bátyád-vágott közbe Andy,majd felkapta öccsét,bevitte a szobájába,Tyler pedig vette a célzást és ott maradt.
Ezután Andy leült és egyik oldalára engem,a másikra pedig Marilynt húzta
-Tudom miért jöttetek-mutatott a férfiassága felé-Nyugodtan
-Nem,most még korán van hozzá-forgattam a szemem
-De reggel merevedés van...-nézett csalódottan
-Marilyn,átadom-mondtam,majd felálltam és elkezdtem hátrálni
-Na nem-pattant fel ő is-Én leszbi vagyok,nem vállalok dákókat
-Akkor..-sóhajtott ravaszul mosolyogva Andy-Te maradtál Jade
-Felejts el. Ahhoz inni kéne
-Persze,mert tisztán csak Mattiet vállalod-nevetett
-Ahogy mondod-helyeseltem.Azt hittem,hogy nem fog tovább próbálkozni,de tévedtem. Elkezdte kigombolni a nadrágját
-Na-mondta,mikor már az alsója is a földre zuhant-melyikőtök?
-Egyikünk se-kántáltuk egyszerre
-Addig így fogok állni,amíg nem kezdtek velem valamit-mondja durcisan.
-Hát igen,addig állni fog-mondtam ,,kicsi Andy" helyzetére utalva
-Nem úgy értettem-fogta a fejét. Közben sms-t kaptam,amit gyorsan meg is néztem..Marilyn volt az(?!)
Marilyn: Smároljunk,attól nagyon ki lesz;D
A válaszom egyszerű volt
Jade:Gyere,kapj le:$
Marilyn pedig nem habozott. Odajött,magához húzott és heves csókolózásba kezdtünk.
-Csajok,ne már-mondta Andy,a hangjából pedig kihallatszott,hogy épp az ellentétére gondol. Mi persze nem ,,könnyítettük meg" a helyzetét,Marilyn feltűrte a trikóm alját és elkezdett simogatni,én pedig a benyúltam a nacijába és elkezdtem a fenekét markolgatni.
-Jó reggelt gyerekek-jött ki a szobájából Andy apja. Szerencsére nem a maradi szülők sorát erősítette,ő inkább az a szabad szellemű fajta. Épp azért nem furcsálljuk,hogy jointtal a szájában köszönt minket és még néhány poént is odavágott-Esetleg később csatlakozhatok?De csak miután a fiam felhúzta a nadrágját,mert most még az étvágyam is elment
-Marilynnel nevetne hagytuk abba a csókolózást,majd újra helyet foglaltunk a kanapén
-Kértek reggelit?-kérdezi Andy apja
-Nem,köszönöm,ettem egy szendvicset-mosolyog Marilyn
-Én sem,almát ettem-tettem hozzá mosolyogva
-Jaj gyerekek-sóhajtott csalódottan-Fűre gondoltam
-Ja-nevettünk össze,majd az asztalhoz mentünk-Azt szívesen elfogadunk
Átnyújtott fejenként egy füves cigit,amit kényelmesen el is szívtunk. A városnak abben a részében ez teljesen elfogadott volt,sőt az utcán mászkálva is lazán elfújhattunk egyet-kettőt.(Nyilván elleneznéd ezt,Ha itt lennél..) Ha pedig rendőr jött a gettóba(ami nem valószínű),azok nem jutottak ki..élve. A négerek rendkívül összetartottak és a hozzájuk közelebb álló fehéreket is úgy védték,mint a saját fajtájukat. Ezért volt az,hogy Marilynt és engem például bírt az egész környék. Egészen addig,amíg mondjuk összetűzésbe nem kerültünk Andyvel vagy az apjával,esetleg Tylerrel.
-Mikor mentek kurválkodni lányok?-kérdezte a haverunk apja,miközben kifújta a füstöt
-Hát már öt perccel ezelőtt el kellett volna indulnunk-nézett az órájára Marilyn
-Akkor nem baj,ha itt maradtok még öt percig és egyikőtök leszop.-vonja le a következtetést Andy
-Nem akarok megint miattad késni munkából-forgattam a szemem
-Kapsz 50 dolcsit-vágja rá az apja,mire felcsillan a szemem
-Akkor azt hiszem mi itt maradunk a konyhában,ti meg vonuljatok félre-mondta Marilyn sóhajtva,majd leült Andy apja mellé
-Gyere cica,gyere-kapott fel,majd bevitt a szobájába
-Az előbb én csak vicceltem-mutogattam az ajtó felé(ami egyébként már zárva volt) és elkezdtem hátrálni nevetve,holott mindketten tudtuk,hogy 50 dolcsiért megcsináltam még ilyeneket is. Nem mintha csóró lettem ovlna ,de a poén kedvéért is teljesen megérte
-Ugyan.-mondta,majd belemarkolt a fenekembe
-Jó,de gyorsan,mert elkések a munkából-mondtam,majd letérdeltem,innentől pedig tudod mi jött..
Oh,Savannah. Biztos csalódtál bennem.Biztos utálsz már. Biztos azt gondolod,most nagyon mélyen vagyok a gödörben...Anorexiás kurva vagyok.Tudom,pont úgy mint az előző sulinkban az összes csaj. De összetörtem,valahogy túl kellett élnem.Így sikerült. Sajnálom,de sose leszek többé az,aki akkor voltam,melletted. Mikor még itt voltál...
-Uh,ez nagyon jó volt-mondta a végén,én pedig mosolyogva kisétáltam az ajtón. Nem sokkal később kijött Andy is
-Nagyon mosolyog a nigger,úgyhogy kapsz 60-at-adta a kezembe az összeget Andy apja,én pedig nevetve betettem a melltartómba,aztán Marilynnel elmentünk dolgozni
a munkahelyünk elég unalmas volt. Ahogy beértél egy csendes,nyugodt kis étteremmel találtad szemben magad,ahol délig kellett dolgoznom. Pincér voltam,tehát felvettem az idegesítő vendégek rendelését,majd megvártam, míg kész lett az idegesítő vendégek cseppet sem ízletes étele,ezután kivittem az idegesítő vendégeknek a cseppet sem ízletes ételt. Eddig ezzel még szinte semmi gond nem volt. A neheze akkor jött,mikor az idegesítő vendégek kérették a pincért,majd mikor (csupán kötelességből) odafáradtam hozzájuk,engem oltanak le,hogy mér' ilyen az ételük.Volt már olyan,hogy egy ötéves kisfiú megdobált a sült krumplival,hogy egyem meg én,mert neki aztán nem kell.Legalább a számba dobta volna,nem a lábamra. Látod,tiszteletlen lettem. Régen nem beszéltem volna így,bármilyen megalázó munkám is volt.
-Steak a négyeshez-üvöltött ki a világ legirritálóbb főnöke a konyhából és már tolta is elém a rendelést. Miután kivittem a párnak a kaját,kényelmesen mentem vissza a pult felé és meghallottam valamit,amit nem akartam. A nő azt mondta a férfinek:,, Micsoda színvonal..Hogy néz már ki ez a pincér?Mint valami utcalány."
Vissza akartam menni Savannah!Vissza akartam menni és megmondani neki a magamét!Tettem még pár lépést..Fontolóra kellett vennem az ügyet. Megéri?Kockáztassam az állásom?Végül megtettem.Visszamentem és kirángattam az asztal mögül a nőt. Rólam senki nem beszélhet így!
-Gondold meg mit mondasz rólam,kurva.Kitépem a vesédet te rohadék-üvöltöttem,miközben a haját cibáltam. Nem vagyok büszke magamra Savannah,hidd el..
-Engedj el te hülye picsa-üvöltötte el magát a nő.Látszott rajta,hogy fél egy kicsit. A párja szétszedett minket,én pedig a földre estem Marilyn ijedten odafutott hozzám,majd jött a főnök. Minket leüvöltött (holott Marilynnek köze nem volt ehhez),majd beküldött az irodába.
-Mi a fene történt?-kérdezte ijedten Marilyn
-Ribancnak nevezett az a csaj-lettem ideges
-Attól még nem kéne kitépned az asztal mögül,mégiscsak vendég
-Engem az sem érdekel,ha Obama lett volna. Leribancozott és ezt nem hagyom senkinek!
-Nem akarok bunkó lenni,de....Reggel leszoptad Andyt,amiért hatvan dolcsit kaptál-juttatta eszembe a reggel történteket
-Az csak poén volt,pénz nélkül is megcsináltam volna
-Pedig húztad a szádat,mielőtt szóba jött volna a pénz-mondta teljesen higgadtan
-Mi a kurva isten volt ez?!-jött be paradicsom vörös fejjel a főnök. Marilyn,te menj dolgozni. Jade,te meg leülsz!-üvöltötte. A barátnőm gyorsan eliszkolt (szerencsére ő megtehette),én pedig maradtam.
Komolyan,mintha ott álltál volna a főnök mellett. Mintha a te hangodat hallottam volna a háttérben. Alig tudtam levegőt venni..Tényleg láttalak?
-Nem viselkedhetsz így egy vendéggel sem!
-Nem hagyhatom,hogy leribancozzon mindenféle jött-ment!-keltem fel a székből
-De,hagyod!Ez egy étterem. Szokd meg,hogy úgy bánnak veled,mint a kutyával!-próbált visszazökkenteni a rideg valóságba.
-Nem fogom hagyni,hogy megalázzanak.Ember vagyok,nem egy rakás szar!
-Tudod mit?Mostantól nem pincérkedsz. Este tízkor táncolsz,azért kapod a béred és ennyi. Ha nem tetszik,elmehetsz-próbált lehiggadni és valamivel normálisabb hangnemben beszélni,aminek a következménye valami plázacicás hanglejtés volt. Elég szórakoztató volt annak ellenére,hogy nem volt kedvem nevetni-Kérem a kötényt-nyújtotta a kezét. Szépen,lassan kikötöztem,majd elhajítottam. Félreértés ne essék,még véletlenül sem a kezébe. A lába elé esett. Prüszkölt egyet,mint valami vadló,majd lehajolt és felvette a ruhadarabot.
-Este 10,ne késs-mondta,majd az ajtó felé mutatott és kitessékelt. Nem hagyta,hogy beszéljek Marilynnel,intettem egyet és kisétáltam. Mit csináljak most?Ha haza megyek,akkor Mattie megtudja mi történt. Várjunk csak..mit érdekel engem?Igazából leszarom. Akkor meg?
Hirtelen ötlettől vezérelve hazasétáltam. Nem érdekelt, a véleménye. A múltban történtek még mindig mélyen bennem voltak. Az egészről a bátyám tehetett és ezt sose nyeltem le neki. Nem is értem mért vele jártam el bulizni.Elhatároztam,hogy ezentúl oda is nélküle megyek,és,hogy olyan messzire elkerülöm,amilyen messzire csak lehet.
-Mit keresel itthon?-kérdezte,mikor már vagy fél órája megérkeztem,csak épp kimentem a konyhába valami kaját keresni
-Nem mindegy az neked?-váltottam bunkóra
-Ne kezd megint a flegmázást,mert nagyon nincs kedvem hozzá
-Akkor húzz el,van hova menned. Nagypapa és nagymama nincsenek messze,úgyis te vagy a kedvenc-emlékeztettem a ,,tiszteletreméltó" helyét a családban. Gondolom milyen arcot vágsz most,olyat mint mindig,mikor szóba jött ez. De nem tagadhatod le,hogy nagy kedvenc ő a családunkban.Emlékezz,mikor megnyertem a bicikliversenyt,nagypapa csak annyit mondott: ,,Majd a bátyád legyőz,ő a legjobb". Ezek után nem nézhetnél rám olyan rosszallóan,mint azt mindig is tetted
-Tudod mit?Vissza jövök,mikor lehiggadtál-forgatta a szemét,majd kiment és becsapta maga mögött a bejárati ajtót. Nekem édes mindegy volt,nem igazán hatott meg
Hirtelen meghallottam a Chasing The Sun-t. Meghallottam a dalunkat Savannah! A hang az utcáról jött. Annyira örültem!Azt hittem te vagy az,azt hittem visszajöttél hozzám!
Nyakamat összetörve futottam a kijárat felé majd,mikor kiértem az utcára,könnybe lábadt a szemem..Hol vagy? Nem láttalak. Tudatosult bennem,hogy sose jössz vissza. Az érzés szétmarta a szívemet. Újra és újra meghalok. Minden egyes nap.
Enni sem volt kedvem. Akkora baromnak éreztem magam. Inkább felmentem a szobámba és zenét hallgattam. Ilyenkor mindig jól jött egy kis Black Veil Brides
Bealudtam a youtube előtt. Nem tudom,hogy történt. Elfáradtam.Belefáradtam abba,hogy rád gondoljak....sok volt ez a Chasing The Sun. Nem tudom meghallgatni,mióta elmentél. El kellett volna búcsúznunk..Az utolsó emlékünk szörnyű. Emlékszem a szavaidra. Sosem voltál annyira ideges.Sose vesztünk össze,mint akkor. Akkor utoljára volt alkalmunk beszélni és elcsesztük. Elcsesztem!
A telefonom csengésére ébredtem. Marilyn volt az
-Kinyitnád az ajtót?Egy órája csöngetek,de kúrsz beengedni!-hallottam ideges hangját a vonal túlsó végéről
-Bocs,bealudtam-mondtam,majd letettem a telefont és lefutottam ajtót nyitni-Hát te?
-Mi történt?Kirúgott a főnök úr?
-Hát az étteremből igen. A táncom kell neki-nevettem
-Akkor jó-vágódott le a kanapéra,én pedig vittem chipset és colat
-Neked nem kéne dolgoznod?-néztem zavartan,hisz az óra 13:30-t mutatott
-Nem,mer' megmondtam annak a nyomoréknak,hogy vagy veled,vagy nélküled. Erre azt mondta,hogy takarodjak,de este jöjjek táncolni-nevetett. Ezután teljesen elfelejtettük a kis veszekedésünket,ami a főnök irodájában volt. Néztünk néhány részt az Így jártam anyátokkalból,viszont utána unatkozni kezdtünk
-Csináljunk valamit-nyöszörgött a földön feküdve
-Elmehetnénk vásárolni.Mattie mondta,hogy Brittany talált egy új boltot,ami nekünk való-ajánlottam fel csillogó szemekkel
-Benézhetünk-mosolygott,majd elindultunk.
A belváros nem volt messze,gyalog körülbelül tíz perc lassan sétálva,úgyhogy nem tartott sok ideig,amíg megérkeztünk.
Először elég bizonytalan voltam,hogy biztos megtaláljuk-e azt a bizonyos üzletet,hisz csak annyit mondott Mattie,hogy a Washington street-en van,de mikor bekanyarodtunk az utcába,egyből elszállt minden kétely,hisz megpillantottuk a ,,Rock Shop'' Feliratot,ami mindent elárult
Összenéztünk,elmosolyodtunk majd szépen ,,nyugodtan'' bementünk a boltba.
A falakat bakelitlemezek és poszterek díszítették. Kétoldalt hosszú sorban sorakoztak elektromos gitárok. Szemben találtuk a ruhákat. Bandapólók,bakancsok,szakadt farmernadrágok és bőrkabátok. Jobb oldalt, a pénztárnál karkötők és nyakláncok lógtak.A mennyországot találtuk meg,arról nem is beszélve,hogy Metallica szólt a hangszórókból
-Heló-köszöntünk végül a pénztárosnak,mikor feleszméltünk az ámulásból
-Sziasztok-köszönt vissza a pultos srác,aki mellesleg helyes is volt. A haja vasalt és feltupírozott,egyébként piros, a szeme gyonyörű kék, piercing a száján és septum az orrába. Akkoriban ilyen volt a a pasi ideálom.-Segíthetek?-Azzal segíthetsz,ha ma nem zártok be,ugyanis el leszünk itt egy darabig-nézett körbe Marilyn
-Ötig vagyunk,de holnap már nyolckor nyitunk. Örülnék,ha visszanéznétek a barátnőddel-mosolygott ránk a srác-Megtudhatom a neveteket?
-Jade-vágtam rá egyből
-Marilyn-válaszolt unottan.
-Én pedig Nate-mosolygott vissza ránk
-Azt hiszem körülnézek azoknál a szexi fehérneműknél és keresek valamit szülinapodra-nevetett Marilyn,majd ,,átadta nekem a terepet". Nyilván azért vonult a bolt legtávolabb eső szegletébe,hogy kettesben hagyjon Natettel. Nyilván észrevette,hogy tetszik nekem. Imádom Marilynt,annyira kedves volt ilyenkor mindig.Nem?
-Szereted a Black Veil Bridest?-kérdezte Nate,mikor észrevette,hogy erősen érdeklődöm egy olyan polc iránt,ami tele volt BVB cuccokkal
-Imádom őket.-mosolyogtam,majd a számba haraptam. Hirtelen annyit éreltem,hogy a hátam mögött állt és kicsit feljebb tűrte a trikómat.
-Szép tetkó-simította végig a derekamat. El is felejtettem.. Láttad,mikor csináltattam? Figyelted a feliratot? "I believe that we all fall down sometimes'' és egy toll. Gyönyörű,nem? Tetszik,Savannah?
-Köszi-mosolyogtam,miközben tovább nézegettem a fan cuccokat. Épp egy Ashley-s pengetőt tartottam a kezemben,mikor Nate egy percre otthagyott . Nem sokkal később visszajött egy gitárral a kezében
-Tudsz?-kérdez mosolyogva.
-Persze-bólintok-Te?
-Nem.De szívesen venném,ha egy ilyen gyönyörű lány,mint te megtanítana-mosolygott,majd végigmért
-Add azt a gitárt-mosolyodtam el,majd leültem a földre,törökülésben és elkezdtem játszani. Eljátszottam a Fallen Angels című számot,hisz azt a BVB számot mindenki ismeri tőlük.
Egyébként youtuberol tanultam meg eljátszani,hisz Jake és Jinxx egy videóban megmutatták,hogy kell
-Te aztán tudsz-mondta mosolyogva. Gyönyörű mosolya volt,lefogadom,hogy neked is tetszett
-Nem olyan bonyolult amúgy-mosolyogtam
-Tudsz más hangszeren is játszani?-érdeklődött
-Dobon,hegedűn,zongorán és egy kicsit fuvolán-soroltam fel, azt hiszem az összes hangszert
-Azt a....-döbbent le-Hogyhogy ennyin tudsz?
-Apám rocksztár. Ne ilyen AC/DC fajta bandát képzelj el. Csak egy kisebb banda. Általában előzenekarként lépnek fel. Aztán ő íratott be ezekre.
-Ez nagyon komoly-mosolygott-Örülnék,ha jobban megismerhetnélek
-Ez tényleg csodás,de én vásárolni jöttem-mosolyodtam el,majd felkeltem és folytattam a keresgélést
-Azért közben követhetlek,nem?-kérdezte
-Tőlem-adtam a lazát,majd tovább mentem a fültágítók felé. Rengeteg tágesz volt. Nem csak sima,hanem spirál is. Mellette pedig piercingek. Szájra,orra,ahova akarsz
-Pc-zek,ha érdekel. Bárhova vállalok. Bárhova-nyomatékosított
-Köszi,de nem hinném,hogy igényt tartok rá-mosolyogtam
-Te nem leszel könnyű eset-fogta a fejét
-Abban biztos lehetsz-nevettem.Hirtelen nyílt az ajtó,mindketten odakaptuk a fejünket. Brittany és Mattie volt az.
-Sziasztok-köszöntek egyszerre
-Sziasztok-köszöntem vissza kissé lepetten. Mattie odajött és megölelt-Hát te?
-Reméltem,hogy itt talállak.-mosolygott,majd adott egy szájra puszit
-Javítok:Semmilyen eset nem lehetsz-szólt közbe Nate a puszit látva
-Nem járunk-mosolyogtam
-Na na...lassan. Ha be akarod fűzni,járunk-húzta ki magát Mattie-Ha nem,akkor nem
-Ez hülye-nevettem zavartan
-Srácoooook!-futott oda hozzánk boldogan Marilyn
-Mi az leszbi?-kérdeztük szinkronban
-Sex Pistols dzseki!-mutatta fel csillogó szemekkel a darabot.Jobban mondva mind a két darabot
-Dobon,hegedűn,zongorán és egy kicsit fuvolán-soroltam fel, azt hiszem az összes hangszert
-Azt a....-döbbent le-Hogyhogy ennyin tudsz?
-Apám rocksztár. Ne ilyen AC/DC fajta bandát képzelj el. Csak egy kisebb banda. Általában előzenekarként lépnek fel. Aztán ő íratott be ezekre.
-Ez nagyon komoly-mosolygott-Örülnék,ha jobban megismerhetnélek
-Ez tényleg csodás,de én vásárolni jöttem-mosolyodtam el,majd felkeltem és folytattam a keresgélést
-Azért közben követhetlek,nem?-kérdezte
-Tőlem-adtam a lazát,majd tovább mentem a fültágítók felé. Rengeteg tágesz volt. Nem csak sima,hanem spirál is. Mellette pedig piercingek. Szájra,orra,ahova akarsz
-Pc-zek,ha érdekel. Bárhova vállalok. Bárhova-nyomatékosított
-Köszi,de nem hinném,hogy igényt tartok rá-mosolyogtam
-Te nem leszel könnyű eset-fogta a fejét
-Abban biztos lehetsz-nevettem.Hirtelen nyílt az ajtó,mindketten odakaptuk a fejünket. Brittany és Mattie volt az.
-Sziasztok-köszöntek egyszerre
-Sziasztok-köszöntem vissza kissé lepetten. Mattie odajött és megölelt-Hát te?
-Reméltem,hogy itt talállak.-mosolygott,majd adott egy szájra puszit
-Javítok:Semmilyen eset nem lehetsz-szólt közbe Nate a puszit látva
-Nem járunk-mosolyogtam
-Na na...lassan. Ha be akarod fűzni,járunk-húzta ki magát Mattie-Ha nem,akkor nem
-Ez hülye-nevettem zavartan
-Srácoooook!-futott oda hozzánk boldogan Marilyn
-Mi az leszbi?-kérdeztük szinkronban
-Sex Pistols dzseki!-mutatta fel csillogó szemekkel a darabot.Jobban mondva mind a két darabot
-Jójó.Tök szép,de kettőt akarsz venni?-néztem kicsit furcsán
-Nem tudom melyik legyen-mondta csalódottan,majd leterítette szépen mindkét kabátot,hogy jobban szemügyre vehessük.A bal oldalin ,,Spirit of 77'' felirat állt,ami a kedvenc száma volt tőlük,viszont a dzseki maga eléggé színes volt. A másiknak pedig előnye,hogy fekete volt,amiért jobban rajongott,mint a túl sok színért-Szerinted?
-A bal oldali-mutattam a Spirit of 77-esre-jobban állna
-Biztos?-kérdezte,de látszott rajta,hogy neki is az tetszett jobban
-Ezt veszem-adta Nate kezébe végül az előbb említett darabot-Te,semmit?
-Hát nekem még nem sikerült végigjárnom a boltot-néztem becsmérlően Nate-re
-Az én hibám,hogy elkezdtél gitározni?-nevetett
-Az én hibám,hogy hoztál egy gitárt?-kérdeztem vissza és megpróbáltam komoly arcot vágni ami természetesen nem sikerült
-Az én hibám,hogy jó csaj vagy?-tette fel az utolsó kérdést
-Nem,az az én hibám-kacsintottam,majd megpróbáltam a lehető legtávolabb kerülni a pultos sráctól,mielőtt megint elvonta volna a figyelmem a vásárlásról. Az a bolt tele volt jó cuccokkal,legalább egy órán át még biztos ott dekkoltunk. Közben Brittanyval is beszélgettem
-Te szereted a Bring me the horizont,nem?-kérdezte Mattie húga
-Imádom.Miért?
-Csak mert király trikót találtam neked-dobta a kezembe az említett felsőt. A trikó maga fehér volt,rajta egy farkas láthattunk,feje felé rózsaszínnel írva a banda nevét
-Megveszem!-jelentettem ki határozottan,majd kosárba tettem a többi ruha mellé.A kosaramban még volt egy fekete-fehér kockás cicanadrág:
Egy villámos cicanaci,hozzá illő fekete magassarkúval..:
És egy rövid szárú bakancs,ha már rocker vagyok
-Tisztában vagy ezzel,hogy elég sok pénzbe kerülnek a cuccok,amik a kosaradban vannak?-kérdezi Nate a pultnál
-Jaj cica..Tisztában vagy azzal,hogy apa rocker...semmi gond. Van pénzem-mosolygok,majd hagyom,hogy számoljon.
-85 dolcsi-jelenti ki a végén,mire a kezébe nyomom a kártyám-Szopatsz?
-Mivel?
-Kártyával fizetsz?!Ebben a negyedben?Vigyázz magadra szerintem-komolyodott meg
-Jóba vagyok a négerekkel,nyugi már,lazulj le-mondtam,majd felültem a pultra. Nézett egyet,majd levonta az árat és becsomagolta a cuccaimat
-Köszönöm-mosolyogtam
-Én köszönöm-mosolygott vissza,majd kimentünk a boltból
-Mindjárt öt-mondta Marilyn
-Tízre kell visszamennünk,nem?-kérdeztem
-Bár?-gondolkodott el Mattie
-Ahaa
-Mért,mi lesz a bárban?-kérdezi Brittany.
-Egy bárban dolgozunk,sztriptíztáncosokként
-Mennyit kaptok érte?-kezdett el érdeklődni
-Heti 100-at- mondom lazán
-Nincs üresedés?-csillan fel egyből a lány szeme
-Nem mész táncolni Brit,ezt felejtsd el-szólt közbe a bátyja
-Te semmit nem akarsz megengedni,pedig az menne
-Te egyenlőre még csak babázz..-fogja a fejét Mattie
-16 vagyok,ne nézz már le-és ekkor vette kezdetét a családi vita. Azt eddig is megszokhattuk,hogy mindig összekaptak,de most aztán tényleg durva volt. Így még én sem veszekedtem soha Daviddel. Össze-vissza anyáztak és káromkodtak. Szidták egymást megállás nélkül. Tulajdonképpen értelme se volt a veszekedésnek,hisz Mattie próbálta játszani a felelősségteljes nagy tesót,Brittany persze erre nem volt vevő,ráadásul el is szólta magát,hogy lefeküdt Jensonnal,mire Mattie elkezdte ecsetelni,hogy nem kellett volna vele,merthogy ő utálja azt a srácot. Ez az érv elég vérszegény,leginkább azért,mivel Mattie nem ismeri Jenson-t.Ezt pedig onnan tudom,hogy én ismerem és Jensonnel még életében nem találkozott.
Jensenről egyébként nincs sok tudni való. Nagyon vicces srác volt, ő annyira nem züllött,mint mi de ő is akármikor képes volt bulizni. Deszkázott ő is,így ismertük meg egymást . Nagyon bírtam őt,lehetett rá számítani,csak sajnos abban az időben nem találkoztam vele valami sokat. Néha chateltünk,de az mégsem ugyan az.
-Tudjátok mit?-szóltam bele,mikor már Mattie olyanokat mondott,hogy meg akart engem dugni,de sose sikerül mert mindig a kis hugicájára kellett figyelnie (????)
-Héé!-kiáltotta el magát Marilyn-Szerintem én és Jade most szépen elmegyünk,majd talákozunk
-Próbáljátok meg nem megfojtani egymást-mondtam,majd szájra pusziztunk Mattievel és elmentünk
-Ez kész-mondta Marilyn,mikor már vagy száz méterre voltunk a testvérpártól és még mindig hallottuk a rikácsolásukat
-Én is veszekedtem már durván a bátyámmal,na de ez azért nem semmi-gondolkodtam el. Nos,igen. Daviddel volt már pár durva vitánk,de amit Marilynék lerendeztek az durva. Emlékszel,mikor Dave széttépte a keringő ruhámat? Azt a 80 dollárosat. Biztos emlékszel Savannah. Hófehér volt és habos,a felső része flitterekkel díszített,szív alakú dekoltázs és pánt nélküli volt. Emlékszem,hogy csillogott a szemed,mikor megláttál benne.
Durva veszekedés volt az. Szinte az összes nadrágját leöntöttem hipóval. Nagypapa nagyon ki volt akadva,hogy hogy tehettem ilyet az ő szeme fényével,mert,hogy nem érdemelte meg,hogy a ruhái így végezzék. Aha,aha. Persze. Davenek mindent szabad, Jadenek meg semmit. Csak a szokásos
-Hány óra van?-kérdeztem,mikor már majdnem hazaértünk
-Hét.Miért?
-Úgy átmennék a nagyihoz-csillant fel a szemem
-De...utálod őket.Nem?-nézett furcsán
-Mary nagyiról beszélek-világosítottam fel. Mary nagyit nagyon szerettem. Ő anyám anyukája volt és az egyetlen olyan nagyszülőm,aki mindkét unokáját ugyan annyira szerette. Kedves kis néni volt,csak sajnos feledékeny,szóval körülbelül percenként kérdezett meg mindent,és sose fogta fel igazán a választ.
-Ő itt lakik negyed órára,nem?
-De,csak nem érnék vissza akkor a bárba.
-Vidd el a kocsimat-adta át a kulcsot.Marilyn kocsija nem épp a frissen kiadott járgányok közé tartozik. Félreértés ne essék,semmi gond nem volt a majdnem 14 éves, hányászöld bogárhátújával,csak sajnos szegényt mindig hülyének nézték,mikor azzal jött suliba
-Biztos?De nem esik szét?-kérdeztem,miközben a házunk előtt álló csodakocsit néztem
-Nem,nyugi. Jobb,mint újkorában
-Tehát jobb,mint amilyen 100 éve volt. Mindent értek-nevettem,majd elvettem a kulcsot és beültem az autóba-Nem jössz el?
-Dehogy. Még lefürdök,meg átmegyek Andyhez. Úgyis otthon van-nevetett,majd bement a házamba (amit nem igazán értettem),én pedig elindultam.
Szerencsére arrafelé nem volt dugó sőt,igazából autók se nagyon jártak,ami külön jó volt. Nem akartam volna égni,ha esetleg ez az öreg tragacs lerobban,aztán elsüvítettek volna mellettem a jó kis BMW-k.
A negyed órás utat megtettem úgy 10 perc alatt,hisz száguldhattam és boldogan konstatáltam,hogy bírta még a kicsike.
Mikor megérkeztem,leparkoltam a kocsifelhajtóra,majd kiszálltam. Mary nagyi éppen a kutyájával játszott a kertben
-Szia nagyi!-integettem mosolyogva
-Jaj,Jade-siet oda hozzám mosolyogva,majd nyomott két puszit az arcomra-Jaj,te lány. Tűrd be a derekadat és hosszabb nadrágot vegyél fel,Istennek nem tetszik az ilyen viselkedés
-Rendben nagyi,legközelebb odafigyelek-hagytam rá. Sajnos túlságosan is hívő volt és nem szerette,ha a drága unokái szépen öltöztek fel. Szerinte ez ízléstelen
-Gyere be-hívott be a házba,majd leültünk az étkezőben. Mary nagyinak takaros kis háza volt,két kis szobával,egy étkezővel,konyhával és fürdővel. Ebben a házban nőtt fel és nem akart megválni tőle
-Hogy vagy,nagyi?-érdeklődtem
-Jól,köszönöm.És te? Megy a munka?Még mindig pincér vagy,ugye?-mosolygott. Nos,igen...ő nem tudja,hogy sztriptíztáncosként is dolgoztam jobb,hogy ez így is maradt
-Persze,szeretem is a munkámat-füllentettem. Ez csak kegyes hazugság volt. Öt perc múlva úgyis elfelejtette
-Bátyád hol van?-érdeklődött másik unokája iránt
-Nem tudom,egy ideje nem találkoztam vele.Reggel még láttam otthon,aztán elment-mondtam az igazságot,a veszekedést kihagyva. Így is rossz volt akkoriban a mama szíve,nem terheltem hülyeségekkel
-És jól láttam,hogy autóval jöttél?Talán te vetted?-csillant fel a szeme
-Jaj dehogy. Ez az egyik barátnőmé
-Jade,Jade,Jade-ismételgette a nevemet. Ez rosszat jelent. Pont azzal a ,, Nyugodj meg,gazdag mama vagyok,veszek neked valamit" hangnemmel mondta
-Nem,mama!-állítottam meg-Nem veszel nekem autót
-Dehogynem. És Davidnek is!-szögezi le. Abban a pillanatban nyílt az ajtó és belépett a bátyám
-Szia-köszöntem egyhangúan
-Jaj drágám!-,,futott" oda a nagyi,majd őt is megajándékozta két puszival-Pont jókor jöttél,elmegyünk az autókereskedésbe
-Mama,fejezd be!Nem veszel nekünk kocsit!-szögezi le Dave is
-Dehogynem.Mindkettőtöknek egyet-emeli fel a hangját. Annyira utáltom ezt. Mindig kiharcolta,hogy költhessen ránk. Nem tudom mért csinálta ezt. Oké,az tény,hogy körülbelül hetente kétszer lejártunk és Dave rendbe tetti a kertet amíg takaríttam.De ezt azért csináltuk mert ő a nagymamánk és túl beteges volt ahhoz,hogy ilyen munkákat végezzen
-Nem kell mama-nyugtatom le-Meg vagyunk autó nélkül
-NEM!-üvölti le a fejünket. Savannah,ajánlom,hogy ne nevess. Tudom,hogy mindig megmosolyogtat Mary nagyi,de nagyon gáz volt ez a helyzet
-Mama,ne csináld-könyörögtünk Daviddel,mikor már a bogárhátúban ültünk,ugyanis a mama megparancsolta,hogy azonnal vigyem el az autókereskedésbe. Komolyan félelmetes nő volt. Egyébként stramm mama,katona volt,úgyhogy nincs miről beszélni
-Ez igazán nem szükséges-mondtuk,mivel a következő pillanatban már a kereskedésben találtuk magunkat és autókat nézegettünk.Tényleg dúsgazdag volt a mama,a bőre alatt is dollárok voltak,szerintem a csapjából is az folyott.. Ha egy kocsiról lenne szó,az még elmenne (bár az se normális).Na de fejenként egy....
-Valami olcsó tragacsot nézzünk ki,hogy lenyugodjon-súgta oda a bátyám az egyik pillanatban,de miután megtalálta az álom BMW-jét,ezt a lepukkadt autó ötletet gyorsan el is felejtette
BMW m5 tuning.
A bátyám mindig erről a narancssárga autóról álmodott. És most szépen meg is vetette a nagyival. Annyira szerelmes volt abba az autóba,hogy a nyála is csorgott (tényleg! Rácsulázott a motorháztetőre a gyerek....)
Így már csak én maradtam. Ezt el sem akartam hinni. Kereshettem valami tragacsot. De ott nem volt tragacs,azok mind jó verdák voltak. Minőségi és drága. Sétáltam az autók között és elgondolkodtam. Hozzám azak nem is illettek.Mindegyiket túl csili-vili és puccosnak találtam. Én a régi típusú autókat szerettem mindig is. De akkor....el tudtam volna ájulni. Chevrolet impala..1963-mas kiadás. Annyira szerelmes vagyok abba a járgányba még most is. Tűzvörös,tető nélküli. Egyszerűen csodálatos. Extázisba kerültem,mozdulni nem tudtam. Bámultam a kocsit és lefagytak a lábaim
-Ma..ma-mondtam szaggatottan
-Ez lesz a másik-mondja az eladónak a mamám,majd megvette ezt is.A kocsik kiszállítását a következő hétre ígérték,hogy mi a zölddel tudjunk hazamenni
-Mama-fogta a fejét Dave-Hogy beszélhettél rá erre minket?
-Jövök és főzök neked,meg mosok,takarítok
-Én meg kifestem a szobákat,füvet nyírok-soroltuk a tennivalókat,amivel tutira nem tudtuk meghálálni ezeket a drága ajándékokat
-Jaj dehogy,dehogy-legyint-Inkább menjünk haza és kártyázzunk
Tehát hazamentünk és kártyáztunk. Ez volt a legrosszabb rész az egészben. A mama imádott kártyázni,régen mindig papával játszottak,de mióta meghalt és mama egyedül volt,nincs kivel elütnie az időt. Persze mindig megpróbáltuk szórakoztatni,de látszott rajta,hogy ez nem ugyanaz és hiányzott neki a férje. A papa is katona volt és meghalt. Jobban mondva.. nem tekintik halottnak,csupán eltűntnek. És ennek idén lesz 60 éve...
Egész jól elszórakoztunk,a kártyázás után elkezdtünk társasozni,amit a mama még jobban szeretett. Nagyon sokat nevettünk, s persze mindig hagytuk,hogy győzzön
-Ezt még gyakorolnotok kell,drágáim-mondta a mama mosolyogva,mi pedig összenéztünk Daviddel
-Otthon fogjuk gyakorolni-mondta a bátyám mosolyogva
-Otthon...-jutott eszembe a bár-Hány óra van?
-Negyed 10. Jézusom már negyed 10-nézett kétszer is az órájára Dave
-Mama most mennünk kell-mondtom szomorúan
-Jaj,máris? -Egy órája jöttetek
-De...Fél hat után nem sokkal érkeztünk
-Azért mondom,hogy egy órája jöttetek-néz furcsán a kerek szemüvege mögül.-Matekozz egy keveset,jó?
-Persze,fogok-hagyom rá,majd adtam két puszit neki,utánam pedig Dave,majd beültünk a bogárhátúba és elindultunk. Az autóból még integettünk a maminak,majd beballagott szomorúan a házába. Megint egyedül maradt..
-Megint vett nekünk valamit-dünnyögött Dave-Nem kéne sűrűn kijárnunk,mindig kitalál valamit és szórja a pénzt
-Annak örüljünk,hogy nem jut emiatt az utcára,hisz van mit szórnia-emlékeztettem a nagyink milliárdos mivoltára
-Jó,de akkor sem jó ez így.-túrt bele a hajába
-Viszont már nyolcvan lesz,megváltozni úgysem fog.-mondtam. Ez volt az utolsó,amit beszéltünk. A hazaút további része néma csöndben telt.
Mikor megérkeztünk leparkoltam a kocsifelhajtónkra,majd bementünk a házba. Az összes villany égett és üvöltött a Sex Pistols. Ez csak egyet jelenthet:Marilyn nem ment el Andyhez,inkább itt maradt nálunk
-Jézusom-mondja David-Ez cigizett a házban?
-Kétlem,hogy Marilyn házban cigizne,ahhoz túl rendszerető. Azt nézd-mutatok az asztalra-Ez joint
-Akkor itt a nigger.Keresd meg őket-mondta,majd kisétált az ajtón én pedig felsiettem a szobámba. És,hogy mi fogadott?Ezt el sem hittem.. Andy és Marilyn....nos..elég közel kerültek egymáshoz
-Szia leszbi-álltam csípőre tett kézzel az ajtóban
-Ó,szia-köszönt vissza,majd szétrebbennek
-Mielőtt elkezdenétek magyarázkodni-intettem,mivel láttam,hogy már megszólaltak volna-Most azonnal eltakarítjátok a szemetet mindenhonnan
-Mondtam,hogy hozzám menjünk-forgatta a szemét Andy
-De aztán azt mondtad maradjunk itt,mert kíváncsi vagy Jade tangájára-pofozta meg Marilyn niggerkénket
-Ezt inkább meg sem hallottam-néztem tágra nyílt szemekkel,majd mivel ők lementek a konyhába,benéztem a szobámba.Kész káosz volt az egész. Minden össze volt barmolva,a gardróbomból minden kihányva a földre és...Azt hiszem vodka ömlött a szőnyegemre.
-Megőrülök a haverjaidtól Jade-jött be a szobámba Dave- A csaj nem leszbi?
-De,asszem-néztem furcsán,majd megpróbáltam vizes ronggyal felnyalni a vodkafoltot
-Segítsek?-kérdezte
-Inkább nézd meg mit csinálnak,nehogy még nagyobb kupi legyen a végére. Már fél tíz,nekünk pedig tízre dolgoznunk kell menni. Nem fogunk végezni a takarítással-dünnyögtem
-Áthívjam a haverjaimat?Hátha segítenének
-A te haverjaid?Úr isten ne-mondtam a szememet forgatva.Igaz,hogy mi sem vtolunk angyalok,de a bátyám haverjai gyökerek. Mikor tesóm nem volt otthon rendszeresen átjöttek,csak úgy ,,dumálgatni". Persze ők többet szerettek volna a beszélgetésnél,velem ellentétben. Nagy szenzáció volt a haver húga,csak nem lehetett meghúzni. Azért olyan nyomorékoknak nem adtam magam,mint ők. Még régen (mikor Dave is itthon volt) ,,vizeljünk a tálba 10 méterről"-t játszottak a kertben. A hányinger kerülgetett
-Lemegyek,megnézem mit csinálnak-mondta,majd itt hagyott. Igyekeztem minél gyorsabban végezni a pakolással és csak a végén néztem az órára,ami akkor 21:50-t mutatott.
-El fogunk késni te nyomorék!-üvöltöttem le az emeletről Marilynnek
-Hazamegyek a bogárral a ruhámért,felszedlek öt perc múlva-kiabált vissza,majd kifutott az ajtón.
Vissza akartam neki kiabálni,hogy egy ideje nem adják ki a ruhákat,hanem ott kapjuk meg,de fölösleges volt,nem telt 10 másodpercbe,mire lazán visszasétált és mondta,hogy menjünk
-Szerinted minek kell ezen a héten öltöznünk?-kérdezi Marilyn az autóban. Minden héten másnak öltöztünk be. Voltunk már ördögök,tanárok,artisták,munkások,meg még a fene tudja.
-Dokik még nem voltunk és azok is szexik-gondolkodtam
-Beöltözhetnénk Miley Cyrusnak. A hajad jó hozzá-nézett rám egy pillanatra
-Jó szexi,mi?-néztem bele a tükörbe
-Az biztos-harapta el a száját,majd felnevettünk
A munkatársaink idősebbek voltak mint mi (huszonévesek),tehát elég rég óta űzték az ipart,ergo nagyképűek voltak.Nem is nagyon beszélgettünk velük. Lenéztek minket,amiért fiatalok voltunk,Marilyn pedig kapta az adagot,amiért leszbi. Igazából nem hatotta meg,csak néha idegesítő volt
Mikor beléptünk a színpad mögötti öltözőbe ugyanazokat a szúrós pillantásokat kaptuk mint általában,ezért gyorsan elfoglaltuk a helyünket az utolsó üres padon,az öltöző végében
-Utálom,hogy mindig kitalálod mik leszünk-forgatta Marilyn a szemét,mikor kivette a táskából a mai jelmezünket. Doktornők lettünk,ahogy gondoltam. Hófehér szoknya (ami igazából semmit sem takar),hozzá egy fehér kis haspóló,ami a dekoltázs miatt szintén nem takart semmit,hozzá vörös cipő. Egyből tudtuk,hogy vörös rúzs kell,arcpirosítóval,műszempillával,vagyis ezer kiló smink,mint általában.
-Hogy vagytok kicsikéim?-jön be a főnök. Estére mindig jó kedve lett,tetszett neki,ahogy vetkőztünk. Az idősebbektől szokott kérni....,,extra juttatást". Szerencsére tőlünk nem.
-Mikor kezdünk?-kérdezte az egyik lány
-Öt perc-nézett az órájára.-Megyek,felkonferállak titeket
-Jól van lányok- áll előre Stella és Tiffany. Gondolom még róluk sem meséltem. Mindketten az osztálytársaink voltak. Rajtuk kívül mindenki idősebb volt nálunk,viszont ők is jó ideje ott dolgoztak már.
Ázsiából,vagy honnan jöttek,sajnos mindenki bírta a nemzetiségi pofájukat.Tudom,ne legyek rasszista,de ha ismerted volna őket,te is ilyen lettél volna, Savannah
Tiffany átvette a szót és kiosztotta a rudakat. Nem mindegy ki milyen rudat kapott. A beosztásért Tiff felelős,kivéve egy rudat. Az ötös rúdról (ami a színpad közepén helyezkedett el) mindig a főnök döntött,vagyis a kedvencét rakta oda. Egy ideje Stella kapta ezt a helyet,kíváncsi vagyok most is az övé-e.Mindig azt mondták be utoljára,csak hogy drámaibb legyen a hatás. Tíz rúd volt,ami tíz táncost jelentett. Vártam és vártam a nevem,de nem nagyon akarták mondani. Hirtelen elkezdtem gondolkodni. Vajon most az enyém az ötös?Az lehetetlen.
-Jade,tied az ötös-mondja elképedve Tiffany
-Mi?-döbbentem le,majd észhez tértem és átváltottam nagyképűbe-Ennyik vagytok ribancok,enyém az ötös
-Király vagy-pacsiztunk le egyből,de nem volt sok időnk örülni,mivel a főnök intett,hogy induljunk.
A színpad sötét volt,néhány világítás volt csupán a rudak körül,hogy odatipeghessünk. Elfoglaltuk a helyünket és vártuk a zenét. Elindult a dal,mi pedig elkezdtünk táncolni a rúdon. A fények szépen,lassan beárasztottak minket. A nézők láthattak minket,végül mi is őket. Volt időm tánc közben körül nézni. Egyik pillanatban megpillantottam Natet. Nate mit keresett ott?!Ő is kiszúrt. Mutatta fel a 10 dollárost,ami öltáncot jelentett....
