8.Fejezet

Reggel olyan kilenc óra körül keltem fel,elég sokáig aludtam. Ekkor már Zoe ébren volt,épp zenét hallgatott. Az első negyed-fél órában nem beszéltünk,mivel rögtön felkelés után nem voltam soha sem aktív,nem voltam beszédes kedvemben. Épp ezért reggeli után, kómásan mentem a fürdőbe fogat mosni és megmosni az arcomat. Mivel kórházban voltunk,két okból nem sminkeltem:Az első az,hogy minek,hisz mégiscsak betegként voltam ott,másrészt (magától értetődően) semmi sminkcucc nem volt nálam.

-Jade,beragadtál?-dörömbölt a fürdőajtón Zoe

-Mindjáááárt-kiabáltam ki,miközben a hajammal bíbelődtem. Becsomósodott bal oldalt a loboncom,alig tudtam kifésülni. Mikor már azt hittem végeztem és selymesebb a hajam,mint valaha,újabb ,,hibát'' találtam. 

-Istenem,azt legalább mondhattad volna,hogy felöltöztél-jött be a szemét forgatva Zoe
-Már megyek is ki-mosolyogtam,majd becsuktam magam után az ajtót
-Kisasszony-szólt egy nővér
-Igen?-kérdeztem
-Most ne menjen el sehova,bármelyik percben megérkezhet az orvos az eredményekkel
-Már itt is vagyok-lépett be a szobába a férfi
-Rossz hírek?-néztem rá komolyan,majd leültem az ágy szélére
-A támadó nem hagyott biológiai nyomot maga után,ami azt jelenti,hogy nincs veszélyben-mosolygott az orvos. Majd kicsattantam az örömtől,már majdnem elkezdtem ugrálni,mikor a doki arca újra megkomolyodott
-Valami baj van?-kérdeztem,mikor úgy látszott,nem akar megszólalni
-Kötelezően járnod kell pszichológushoz,különben súlyosabb problémáid is lehetnek. Az,hogy megerőszakoltak súlyos dolog annak ellenére,hogy most jók lettek az eredmények. Nem kell gyógyszert szedned,nem kapsz injekciót,semmi ilyesmi. Ez csupán egy órás beszélgetés lesz heti két alkalommal.
-Jó-sóhajtottam-Mikor mehetek haza?
-Még a lelki probléma miatt fenn állhatnak kisebb ,,bakik",gondolok itt hasmenésre,hányásra,vagy bármi másra,ezért még két napig maradnod kell. Ha minden rendben,utána elmehetsz-zárta rövidre,majd mielőtt még megköszönhettem volna,kiment a teremből.
-Na,mikor mész?-kérdezi Zoe kilépve a fürdőből. Épp a haját törölte
-Két nap múlva. De kötelező visszajárnom pszichológushoz-forgattam a szemem
-Ez csak a te érdekedben van-próbált jobb belátásra bírni
-Ja.Inkább megyek sétálni-keltem fel az ágyból,majd lementem a kertbe.
Egész végig a tesóm szavai jártak az eszemben: ,,Most már rájöttél mekkora állat vagy?Bulizol,piálsz és drogozol állandóan,most meg nyilván nem érted mért dugott meg az a senkiházi. Teljesen kifordultál magadból ember. Én értem,hogy fater dolgozik,muter meg bedilizett,de attól te még lehetnél normális. Csak,hogy tudd:Nem fogom hagyni,hogy feljelentsd azt a srácot. Nem fogom hagyni,mert megérdemelted! Kurvára megérdemelted,hogy megbasszon! És,ha most,ezután nem fogsz lehiggadni és normálisan élni,rohadjak meg rád küldöm,még ha a kibaszott pokolba jutok miatta akkor is! Ha ettől nem jön meg az eszed,vágd el a torkod!"
Hogy beszélhetett velem így?Dave sose volt ilyen. Nyilván a kapcsolatunk akkoriban elég sok mindenen ment át (kezdetnek jött a halálod), szóval valahol érthető a mélyen gyökerező harag. Viszont úgy tűnt egyáltalán nem aggódott értem,hisz az a hangnem,amiben beszélt,egyáltalán nem arra utalt. Valami megváltozott benne is,pedig nem neki kellett volna haragudnia!Neki semmi oka nem volt rá! Itt egyedül én vagyok a sértett,hogy rólad már ne is beszéljünk. Nem emlékszik arra a napra?Pedig akkor,november negyedikén mindent megváltoztatott. Az volt a nap,mikor tönkrement az életem..Mindkettőnk élete,Savannah!
Csak ültem kinn a kertben és gondolkoztam.Miután visszatért az emlékezetem, még nehezebb en tudtam megemészteni a történteket. Úgymond még boldog is voltam,mikor nem láttam magam előtt a történteket,mikor nem tudtam hogy mi történt. Viszont,miután hirtelen visszaállt a memóriám,mintha minden elsötétült volna. Akkor már semmit nem jelentett a szép zöld pázsit a színes virágokkal,a békés szellő, sem pedig a csiripelő madarak. Olyan volt,mintha igazából mind élettelen lett volna körülöttem. Nem fogtam fel az engem érő impulzusokat,csak ültem és gondolkodtam. Egy könnycsepp sem csordult végig az arcomon,nem törtem meg. Csupán ültem és bámultam magam elé
-Végre,hogy megtaláltalak-ült le mellém Mattie a padra,majd szorosan átölelt- Voltam a kórteremben,Zoe mindent elmesélt. Elmondta mi történt veled és,hogy aztán miket vágott a fejedhez a bátyád
-Te is kioktatni jöttél?-kérdeztem teljesen közömbösen,miközben még mindig nem rá,hanem inkább a lábfejemre bámultam
-Sose tennék ilyet,nem is látom értelmét. Én csak azért jöttem,hogy kicsit elfeledtessem veled az egészet
-Itt nem lehet inni-mutattam az előttünk magasodó épületre,amit az emberek kórháznak neveznek
-Tudom,a pia nem is mindig megoldás. Most sem arra gondoltam
-Cigire sem megfelelő a hely,ha pedig a harmadik variációra gondolsz,márpedig biztosan arra gondolsz mert nagyon perverz vagy,nos azt sem vállalom- hadartam végig a mondanivalómat,majd vártam a reakciót.
-Annyira azért nem vagyok tapintatlan,hogy eljöjjek csak azért,hogy megdugjalak. Főleg most,hogy tudom mi van veled nyilvánvalónak tartom,hogy nem is lenne kedved hozzá.-válaszolt enyhe éllel a hangjában
-Hát azt jól gondolod-adtam az újabb közömbös választ. Egyszerűen nem tudtam kicsattanni az örömtől,még attól sem,hogy ő ott volt. Teljesen lehangolódtam. Általánosságban véve mindig is könnyen ki lehetett billenteni a kiegyensúlyozott állapotomból és könnyen át lehetett dönteni a depressziós helyzetbe.Aztán pedig,hogy AZ történt,gondolom nem is csodálkozol rajta,mért nem ugrottam ki a bugyimból örömömben.
-Gyere,sétáljunk egyet-fogta meg a kezem,majd útnak indultunk.Nagyon édes volt. A látogatási idő után is maradni akart,bár a biztonságiak erősen tiltakoztak ellene. Volt egy kis konfliktus,amit úgy oldottak meg,hogy két oldalról átkarolták Mattiet és szépen kivitték az épületen kívülre.
Az utolsó két napom elég unalmasan telt,leszámítva,hogy Marilyn és Mattie is benéztek hozzám és maradtak is pár órára.
Mikor kiengedtek a kórházból,megkönnyebbültem. Ezen a csodás hétfői nyári napon felemelő volt szabadnak lenni. Marilyn jött értem
-Szia drága-köszöntött,mikor meglátott
-Szia-mosolyogtam rá
-Beszállás,azt' megyünk haza. A kocsid már ott áll a házad előtt,ne aggódj.Egyébként híreim vannak
-Mégpedig?
-Mattie,Aaron és Jenson elég rendesen összeverték azt a srácot
-De hát azt se tudták,hogy ki volt
-Nem,de a hülye kiposztolta Facebookra,hogy megdugott.-mondta félig nevetve
-Idióta-forgattam a szemem-Egyébként nem esett bajuk?
-Hárman egy ellen?Ne nevettess. Alapból sem kell félteni őket,nem ha többségben vannak
-Jogos-bólogattam,ekkor pont leparkoltunk a házam előtt.A kocsim tényleg ott állt,még mintha le is mosták volna (már a buli elején beszerzett egy-két foltot a drága járgány).
-Na,milyen a ,,gettolevegő"?-kérdezte mosolyogva Andy
-Nigga-üvöltöttem el magam,majd a nyakába ugrom
-Ennyire hiányzott? Akkor én mennyire hiányozhattam?-szólalt meg a mellettünk álló kicsi Tyler
-Semennyire?-fogta meg a kezem Andy
-Ne legyél gonosz-néztem rá egy pillanatra,majd lehajoltam Tylerhez egy puszit adni a homlokára
Ezután egy körülbelül egy órán át tartó veszekedés következett,ami abból indult ki,hogy Tyler szerint szerelmes voltam belé,én mondtam hogy nem,mire Andy rávágta,hogy én őt szeretem. Elég vicces volt nézni a testvérpár párharcát,főleg mert Andy is hirtelen visszafejlődött 5éves verziójába.
Marilynnel egy idő után meguntuk és bementünk a házba. Mikor beértünk,eléggé meglepődtünk
-Aaron?Mit kerestek itt?-kérdeztem,mikor végignéztem Aaronon és a (szexi) motoros haverjain
-Gondoltuk meglátogatunk-ölelt át,miközben majdnem leégette a hajamat a cigijével
-Kértek valamit?-vettem át végül a háziasszony szerepét
-Egy gruppent veled-szólalt meg az egyik haverja
-Egyszerűen nem tudom elképzelni,hogy 20 srác meg én,bármilyen jól is hangzik-csuktam be a hűtőt,majd feléjük fordulva vágtam egy nagy mosolyt
-Nos,én el tudom képzelni,hogy ezek a gyökerek elmennek és csak mi ketten..ha érted,hogy értem-mondta Aaron,mire a haverjai hangos óbégatásba kezdtek
-Ennyi erővel már leszbizhetnénk is itt Marilynnel-mondtam,de persze ezt nem gondoltam komolyan
-Nem rossz ötlet-értettek egyet a fiúk
-Ehhez nem ittam eleget-vettem ki a whiskyt a hűtőből,majd töltöttem mindenkinek
-Mire iszunk?-jött be végül a testvérpár,Andy pedig már rögtön az üveget fogta meg,hogy majd ő abból iszik..Egyébként teljesen mindegy volt. Sosem voltunk finnyásak
-Igyunk arra,hogy ezután mindenkinek lesz fél órája,hogy elkészüljön,aztán megyünk a bárba leinni magunkat-emeltem a poharam,majd mindenki koccintott és mentünk is el készülődni.
Tisztában voltunk vele,hogy még csak délután kettőt ütött az óra,de felhívtam az ex.-főnököm,hogy nincs-e kedve kinyitni,ha viszek vendégeket. Természetesen a válasza igen volt,így már csak fel kellett öltöznöm és mehettem is
Nehéz volt a döntés. Egyre csak arra tudtam gondolni,hogy ,,sok helyes srác lesz majd ott,szépnek kell lennem",ezért nagyon sokáig gondolkodtam a megfelelő ruhán.
Végül egy vörös miniruhán akadt meg a szemem. Pántnélküli volt,szív alakú dekoltázzsal,a hátán pedig akkora volt a kivágás,hogy egy az egyben látszódott a ,,ribanc jelvényem''.A fenekemet épphogy eltakarta a ruha,amitől még jobban tetszett (Hát mégiscsak ilyen volt a stílusom)
Mikor a ruhát sikeresen kiválasztottam,jött a cipő kérdése.Nézegettem a ,,pipellőimet",álltam előttük tétlenül és egyszerűen döntésképtelen voltam.Végül ránéztem az órára,láttam,hogy már így is késésben voltam,így felkaptam a múltkori fekete darabot és már futottam is ki a kocsihoz
-BULI LEEESZ-üvöltötték a fiúk,miközben a motorjaikkal elsuhantak mellettem. Mosolyogva integettem nekik,majd beszálltam a kocsiba.
Mivel a hajamat a házban nem rendeztem el,ahogy a sminkemet sem,a kocsi visszapillantó tükörére kellett hagyatkoznom.
Nem csináltam nagy ügyet a helyzetből, ,,cicaszemeket" varázsoltam magamra,a hajamat pedig befontam,így már indulhattam is

Imádom az impalámat vezetni.Annyira imádom,hogy hosszabb úton mentem a bárhoz.Közben felkaptam Andy-t.Nála egy rövid ideig dekkolnunk kellett, Tyler nyüszögése miatt

-De én is menni akarook-nyávogott a kisfiú

-Ez a nagyok bulija,pár év múlva jöhetsz-borzolta össze Andy az öccse haját,majd beszállt a kocsiba

-Had menjeeeek-ült rá a kocsi orrára,amire bepöccentem

-Na jó!-szálltam ki a kocsiból,majd Tylerhez mentem,felkaptam és levettem a kocsiról-Ha még egyszer felülsz az impalámra.....

-Tyler,hagyd őket menni-jött ki a niggerek apja a házból-És impalára sose ülünk rá,az szent és sérthetetlen

-Ahogy mondja!-helyeseltem,majd visszaszálltam a kocsiba és elmentünk a bárhoz.

Az út innentől már csak körülbelül 5 percet vett igénybe.Kerestem egy jó kis helyet a parkolóban és indulhattunk is.

Mivel még csak délután volt és alapból mi nyittattuk ki a bárt,rajtunk kívül az elején még nem voltak.

-Oké,én pihenek egyet-ültem le a pulthoz úgy szusszanásképp,mikor már a tánc teljesen lefárasztott. Nemsokkal később odajött hozzám Aaron egyik haverja

-Szia szép lány-ült le mellém a srác-Dominik vagyok

-Jade-fogtunk kezet. Egész helyes srác volt. Először vegyük a testét. Mivel a srác félmeztelenül nyomult(?),rendesen végig tudtam mérni. Hihetetlenül izmos volt,egyből rá tudtam volna vetni magam

És akkor még az arcát nem is figyeltem.Barna haja kissé kócosan,félig-meddig belőve,szeme zöld,az arca pedig..ennél férfiasabb arcvonásokat még életemben nem láttam

-Szép ez a ruha-simította végig a hátam

-Örülök,ha elnyerte a tetszésed-mosolyogtam,miközben a vodkámat ittam

-Te vagy a lány az autóversenyről,igaz?Kicsit be voltam rúgva,úgyhogy nem emlékszem teljesen

-Igen,tudod én voltam az,aki nyert-mosolyogtam,majd újra belekortyoltam az italomba

-Még egy kört a gyönyörű szőke lánynak-intett a pultosnak Dominik,majd visszafordult hozzám-És mond csak,te mindig nyersz?

-Ez nem is kérdés-mosolyogtam magabiztosan

-Nos,én is mindig nyerek,összeillünk-mosolygott elismerően

-Úgy gondolod?-kérdeztem enyhe éllel a hangomban

-Úgy-helyeselt-Akár több is lehetne köztünk

-Gyorsan haladsz-vágtam amolyan ,,not bad" arcot

-Miért is?-értetlenkedett

-Nem ismersz körülbelül fél órája...

-Fél óra pont elég,hogy beléd szeressek-nevetett.

-Te aztán nem szarozol-forgattam a szemem nevetve

-Csak mert belevalónak tűnsz-nézett végig rajtam

-Nem leszek senki kurvája-jelentettem ki,majd egyszerre lehúztam az összes vodkát ami a poharamban volt

-Nem is úgy értettem.Inkább úgy,hogy mindennek megvan az előnye-kezdte el simogatni a combom,mire elhúzódtam-Igazából nem ezért kerestelek meg

-Hát?-fordultam felé érdeklődve

-Gyere,sétáljunk egyet-invitált ki

-Mikor utoljára ezt hallottam,megerőszakoltak-váltottam komolyra-Nem jó itt?

-Aaron,gyere ide-kiabált hirtelen oda a haverunknak

-Mi a pálya?-jött oda hozzánk A.

-Magyarázd el neki,hogy én nem erőszakolom meg

-Nem értem,hogy jön ez most,de jó.-legyintett,majd odafordult hozzám,megfogta a vállam,mélyen a szemembe nézett és így folytatta Aaron a mondanivalóját-Ő soha,de soha nem tudna bántani egy lányt sem.Sokszor volt már olyan helyzet,hogy be lehetett volna ütni egy-két ribancnak,az egyik haverunk meg is tette,de az nem Dominik volt. Ő nem olyan aljas,mint az a gyökér,aki azt tette veled

-Jó,menjünk.De ne valami sikátorba-adtam be (egy kissé félve) a derekamat

Kimentünk az utcára. Akkorra már besötétedett,a szél enyhén fújt. Nem volt durva,vagyis nem lett volna az,ha nem lett volna ennyire mini a ruhám

-Tessék,a kabátom-adta rám a bőrdzsekijét. Mindig is imádtam,ha egy fiú ilyen figyelmes

-Köszönöm-mosolyogtam rá.Hirtelen átkarolta a derekamat,majd reflexből én is az övét

-Ne haragudj,egyszerűen csak mindig ezt csinálom,ha sötétben vagyunk egy lánnyal

-Aranyos-mosolyogtam rá

-Mindenesetre rátérnék a lényegre-váltott komolyra

-Hallgatlak.-komolyodtam meg én is

-Tudod,nekem az a munkám,hogy embereket szerezzek a csapatomba. Általában fiúkat keresek,mint minden más csapatfőnök,de benned megfogott valami.Nem tűnsz átlagos lánynak. Rád nézek és..-kezdte el a novelláját,amit természetesen félbeszakítottam

-A lényeget-szóltam közbe hűvösen

-Lőttél már fegyverrel?-tette fel a bűvös kérdést....

7. Fejezet

A melltartómat egy az egyben széttépte,már csak a bugyim maradt hátra.Hirtelen neszt hallott az egyik bokorból..........

Egy percre mindketten lefagytunk. Nem sokkal később észhez tértem,elkezdtem sikoltozni és rúgkapálni,hátha jön valaki és a segítségemre siet. De nem így történt,biztos csak egy mókus volt.

A következő,amire emlékszem,hogy a kórházban feküdtem

Mikor teljesen magamhoz tértem,körülnéztem. A kórteremben feküdtem,mellettem mindenki aludt és mikor kinéztem az ablakon láttam,hogy hajnalodott. Először nem értettem,mit keresek ott,nem emlékeztem arra,mi is történt velem. Hirtelen azt hittem,egy horrorfilmbe csöppentem,így gyorsan felpattantam és az ajtó felé vettem az irányt. 

Mikor kiléptem a folyosóra,csend volt. Először nővéreket se láttam. Mikor kiléptél a teremből,szemben találtál egy pultot,aztán balra és jobbra is vezetett egy folyosó.Én a jobbra vezetőt választottam,így hát elindultam mezítláb a  hideg taposón. Csak sétáltam,sétáltam és sétáltam a folyosón,igazából nem tudom mért indultam útnak.Talán a kijáratot akartam volna megtalálni,már magam sem emlékszem. 

Mindenesetre a barangolás nem tartott sokáig

-Jade,ugye?-állított meg egy nővér,ezután megragadta a kezem és visszakísért a kórtermembe,majd befektetett az ágyba-Aludj még egy kicsit,később bejövök

-Mit keresek itt?-gondolkodtam,de még mindig nem esett le semmi

-Aludj,holnap megbeszéljük-takart be (bár a célja inkább az volt szerintem,hogy megfojtson),majd kiment a teremből,én pedig elaludtam

Pár órával később arra ébredtem,hogy a Nap kintről beszűrődő sugarai égetik az egész testem. Mikor kinyitottam a szemem és körülnéztem,felriadtam.Nem értettem még mindig semmit,ráadásul az éjszakai sétám se jutott először eszembe. Viszont mikor visszaemlékeztem,lenyugodtam,felültem az ágyon és megettem a reggelit,amit az ágy mellett találtam.

-Jó reggelt mindenkinek-lépett be két személy az ajtónkon. Az egyik egy nő volt,felismertem. Ő hozott ide vissza,vele találkoztam a folyosón éjszaka. Viszont a másik,a magas férfi egyáltalán nem volt ismerős. Mint később kiderült,ő volt az orvos

-Melyikőjük Jade?-tette fel a kérdést az ijesztő hangú férfi

-Én-válaszoltam unottan,majd mindkét kórházi dolgozó az én ágyam mellé lépett

-Tudja,hogy került ide?-jött a következő kérdés az orvostól

-Nem.-válaszoltam ismét unottan

-A helyzet az-vette át a szót a nővér,mielőtt egy zsörtölődő nézést vetett az orvosra,aki nem volt ezelőtt túl kedves-téged megerőszakoltak. Éjjel jelentette be egy idegen,hogy megtalált.A városi kórházba kerültél,tehát nem vagy messze az otthonodtól. Még két napig benntartunk,elvégzünk néhány vizsgálatot és mivel eddig úgy tűnik testileg jól vagy,hazamehetsz majd-mosolygott végül,majd mindketten várták a reakciómat. Mikor feltettem a következő kérdést,azt hiszem nem éppen azt kapták,amire vártak:

-Ki talált meg?-érdeklődtem

-Nem tudjuk. Csak felhívott,hogy ott vagy,megvárta,míg a kollégák kiértek a mentőkocsival,majd tiszteletét tette és tovább állt-fejezte ki tisztességesen a következőket: ,,lehet,hogy ő dugott meg,de ki tudja legalább felhívott minket,nem?És milyen jó arc,megvárta hogy kiérjünk. De aztán elment,nehogy lebukjon" Kösz baszdmeg-gondoltam magamban,de inkább nem mondtam ki

-Mindent értek,köszönöm-bólintottam-És mi a fenét csináljak itt?

-Hogy érted ezt?-kérdezett vissza elképedve az orvos

-Hát itt,a kórházban.-mutattam körbe,hogy felfogja,hol is vagyunk

-A kertbe kimehetsz,de a kórház területét nem hagyhatod el-jelentette ki mogorván,majd tovább állt

Csodásan éreztem magam. Ott voltam azon a büdös helyen (nem értettem mért büdös,nem steril szagnak kellett volna lennie?Ehelyett öreg nénik lábának ellenállhatatlan aromáját éreztem),semmit sem tudtam csinálni. Legalább Wifi lett volna,akkor nem a netemet kellett volna merítenem...Egy ideig csak ültem az ágyon,lógattam a lábam,körülnéztem,aztán ezt hamar meguntam. Sétálgattam a kórteremben,ami egy idő után nem engem zavart,hanem a nyolcvanéves nagyikat meg papikat,akikkel együtt kellett élnem.Gondoltam egyet és kimentem az udvarra. Kellemes idő volt,ugyan erősen sütött a nap,de kellemes szél fújt. Se nem meleg,se nem hideg;pont strandolásra alkalmas időt fogtam ki a bennfekvésre.
Elég sokat gondolkodtam azon,amit a nővér mondott:A helyzet az,hogy téged megerőszakoltak....
Ezen elvileg sírnom kellett volna és most sem ennyire leszarom stílusban kéne mesélnem neked,de hogy sírjak olyan dolog miatt,amire nem emlékszem? Ez olyan,mint ha meghalt a papád,mielőtt te megszülettél volna. Tudod ki ő,látod a képeket,de semmit nem vált ki belőled,hisz nem ismerted...
Sokat gondolkodtam ezen. Megpróbáltam visszaidézni a történteket. Tudtam,hogy nem lehetetlen,hiszen annyira nem voltam részeg,hogy ne tudtam volna emlékezni az éjszakára.
Sétáltam a gyönyörű kertben,ami néha kizökkentett a visszaeszmélésből. A fű élénk zöld volt,az égen egy felhő sem látszott. Rengeteg virágot ültettek,ami valahogy lenyugtatott minden embert. Láttam egy lányt,törökülésben ült a földön,a virágokat nézte. Könnyezett.Nem tudtam mit tegyek. Odamenjek?Vagy inkább hagyjam békén? Ezen nem sokáig tudtam agyalni,hisz akkor,ott minden beugrott. Hirtelen minden emlékkép visszatért.Ahogy elkezdtem hátrálni...aztán a fa megálljt parancsolt. Utána,ahogy hozzám ért..Nagyon erős volt. Rögtön leesett:Engem tényleg megerőszakoltak!
Hirtelen nem volt mi megtartson,lerogytam a földre.Ezt az érzést nem kívánom senkinek,még ma is libabőrös vagyok,ha visszagondolok rá. Az érzés,mikor szembesülsz azzal,hogy talán most ment tönkre az életed....ez az érzés felemészt.
Ültem a fűben,csak sírtam és sírtam. Nem tudtam abbahagyni. Volt egy pont,mikor már levegőt sem kaptam,annyira bőgtem. Teljesen megtörtem.
-Jade!-hallottam a hátam mögül a nevemet,de nem feleltem. Ami azt illeti még csak meg sem fordultam. Annyira a sírásra koncentráltam,hogy úgy tűnt,mintha ezt a kiáltást csak beképzeltem volna.
-Engem megerőszakoltak-dadogtam magam elé,majd elkezdtem a füvet tépdesni
-Jade,nyugodj meg-karolt át hátulról Zoe. Egyébként róla még nem is meséltem.
Zoe egyel jár alattam a suliba,szőke haja van,szemüveges és kitűnő. Tehát biztosan állíthatom,hogy a legenda a szőkékről(miszerint hülyék) igazából baromság.

Tavaly ért haza a két éves skóciai ,,kiruccanásából" ,amit azért kapott a sulitól,mert annyira jól tanul. Egyébként nem kockult bele,szóval a bulikban ő is benne van,de ő inkább az a bizonyos: ,,igyunk egy sört,táncoljunk és menjünk haza éjfélkor" na és a : ,,Nem,kösz nem drogozom" típusú lány.
-Mit keresel itt?-nyögtem ki körülbelül öt perc alatt a mondatot,miközben folyamatosan levegőért kapkodtam
-Gond van a szívemmel,ezért be kellett feküdnöm ide egy hete,körülbelül-taglalta-A kérdés az,hogy te mit keresel itt és miért sírsz?!
-Engem...-kezdtem el,de nem tudtam folytatni
-Megerőszakolták.Szerinted mért sír ennyire?-hallottam a hátam mögül egy férfi hangot. Hirtelen fel sem ismertem a saját bátyám hangját.
-Mit keresel itt?-kérdeztem,enyhe haraggal a hangomban
-Most már rájöttél mekkora állat vagy?Bulizol,piálsz és drogozol állandóan,most meg nyilván nem érted mért dugott meg az a senkiházi. Teljesen kifordultál magadból ember. Én értem,hogy fater dolgozik,muter meg bedilizett,de attól te még lehetnél normális. Csak,hogy tudd:Nem fogom hagyni,hogy feljelentsd azt a srácot. Nem fogom hagyni,mert megérdemelted! Kurvára megérdemelted,hogy megbasszon! És,ha most,ezután nem fogsz lehiggadni és normálisan élni,rohadjak meg rád küldöm,még ha a kibaszott pokolba jutok miatta akkor is! Ha ettől nem jön meg az eszed,vágd el a torkod!-üvöltött rám Dave,majd hót nyugodtan elment...
Közben nővérek és biztonságiak gyűltek körénk. A security egyből Dave után ment,a dolgozók pedig visszakísértek a szobámba. (Nem sokkal később kiderült,hogy egyébként rossz helyre fektettek be,így átkerültem Zoehoz.)
Miután berendezkedtem,bementem a fürdőbe,hogy megnézzem,hogy nézek ki. Elég rossz állapotban voltam. Smink nélkül már alapból nem tündöklök a ,,régi" fényemben,erre rátett egy lapáttal a sírás. A szemem feldagadt,vörös volt az egész arcom
-Szerintem jót tenne a kisasszonynak,ha megfürdene-jött be egy elég fiatal ápolónő. A tükrön keresztül néztem vissza rá,a válaszom pedig egy sima biccentés volt.
Zuhanyzás közben végig gondolkodtam. Hogy történhetett ez velem,Savannah? Semmit sem értek.Tényleg teljesen tönkrementem. Majd nekem is az lesz a végem,mint a sok tininek a híradóból?Az lesz velem,mint Amanda Toddal? Itt állok most előtted,teszem fel sorban a kérdéseket,te pedig nem válaszolsz. Mért nem válaszolsz?Mért nézel rám ilyen bambán?Csak pislogsz,de meg sem moccansz. Nem akarsz beszélni velem? Hullanak most is a könnyeim Savannah,figyelj már! Milyen hangosan kell ordítanom ahhoz,hogy meghalld? Megőrülök. Látod a hegeket az egész testemen?Ez mind miattad van. Nem válaszolsz soha! De ha nem válaszolsz úgysem,akkor minek keresel fel?Minek jelensz meg,miért jössz?!Ennek semmi értelme Savannah! Engedj el! Segíts,hogy elfelejtselek,mert nem bírom! Összeroppanok lelkileg,minden perc elmúltával egyre lejjebb vagyok a gödörben. Magam alá vágom a fát ezzel. Segíthetnél!Én is mindig segítettem neked! Hol vagy,mikor kellenél?Eltűntél...

6.Fejezet

Nos,ezt nem kellett volna,mivel a pult mögött nem más állt,mint Oliver...
És,hogy ki Oliver?Utálok róla beszélni,de a te kedvedért megteszem,Savannah
Oliver az én exem.A suliban ismertem meg,évfolyamtársam volt. Mikor megérkeztem az új gimibe,ez a barna hajú iszonyat jóképű srác volt az első,aki közeledett hozzám.

Teltek múltak a hetek,a hónapok és teljesen bele estem .Minden nap együtt lógtunk szünetekben,suli után,sokszor aludt nálam,illetve én nála. Nagyon jól elvoltunk együtt. Nem csak a szerelmem volt,hanem a legjobb barátom is.Tényleg mesébe illő kapcsolat volt,legalább is az elején.De aztán egyre többet veszekedtünk,a végén már értelmetlen és lényegtelen dolgokon is. Szinte minden nap sírtam,így úgy döntöttem,hogy szakítok. Ez meg is történt,őt sem érte váratlanul a dolog és úgy látszott,mint aki beletörődött. Ez a nyugodt állapot körülbelül két hétig tartott,aztán idegbeteg lett. Vissza akart kapni,amit persze én nem akartam,a végén már Mattie és Andy mindenhova eljöttek velem,mert Oliver mindig követett és nem akarták,hogy bajom essen. Egyszer volt az,hogy el akartam menni vásárolni,viszont egyikőjük se ért rá,én viszont untam,hogy követnek így elmentem egyedül. Kár volt,mivel Oliver megtalált és rám mászott,majd eltoltam,mire megütött..(így már értem a nevét: oliVER...)

-Gyönyörű vagy ma-vett észre az exem,mikor le akartam lépni

-Szia-köszöntem.Nem igazán tudtam,hogy viszonyuljak hozzá főleg úgy,hogy Mattie sehol.Mattietől kicsit tart Oliver,ezért is érzem Matthew mellett biztonságban magam.Viszont ő most sehol sincs

-Nyugi,nem fogok próbálkozni-mosolygott,bár ennek ellenére se tudtam,hogy higgyek-e neki-Kipróbálod?

-Mit?-kérdeztem

-Ezt -mutatott a DJ pultra-tudom,hogy imádod

-Hát,nem is tudom-hebegtem,mivel nem igazán bíztam benne

-Jaj,mi bajod lehet?-mosolygott. Csak ne nézne így.Még mindig zavarba jövök tőle

-Jó-adtam be a derekamat,majd közelebb mentem. Oli a pult mögé állított,utána szorosan mögém állt. Végigsimította a vállam,majd az egész karom,aztán megfogta mindkét kezemet.Zavarba jöttem,amit nyilván érzett,mivel miközben irányította a zenét,elkezdte csókolgatni a nyakamat.Hirtelen nem tudtam,hogy leállítsam,vagy inkább hagyjam. Szerencsére valakinek sikerült visszazökkenteni a valóságba

-Ki a kurva anyám hívott ilyen buzi DJ-t?Eltakarodsz Jadetől baszdmeg-hallottam a hátunk mögül az ismerős hangot-Lejátszod a mait,kifizetünk aztán meg ne lássunk,eredj a picsába-rángatta le rólam Mattie Olivert,majd a Matthew megragadta a kezem,kissé rászorított (nem fájdalmasan,csak hogy érezzem),aztán arrébb álltunk

-Ez mi a fasz volt?-kérdezte idegeseen

-Nem tudom-bámultam a cipőm orrát

-Nézz rám Jade-emelte fel az állam,ezzel elérte,hogy rá nézzek-Szereted?

Nem mondtam erre semmit. Nem is tudtam volna mondani semmit. Ott álltam előtte csöndben,csak néztem okosan és vártam,hogy szője a szokásos összeesküvés-elméleteit.

-Találkozgattok még,mi?Jó,hogy nem megdugatod vele magad a DJ pulton. Gondolkozz Jade,ez a srác kezet emelt rád pár hónapja!-kezdett el üvöltözni és nem csak a zene miatt váltott hangerőt

-Jó-jött ki az első értelmes mondat a számon.

-De nem jó. Megint közel akarod engedni magadhoz?!Te nem vagy normális-hajította el a sörös üveget a kezéből,amitől megijedtem és elkezdtem hátrálni-Én nem emelnék rád kezet

-Jó-mondtam közömbösen,majd jobbnak láttam,ha tovább állok

A kedvem kezdett laposodni,pedig a buli jobb volt,mint amit el tudtam képzelni. Mégis valami hiányzott. Teszem hozzá,ez az érzés nem jött volna elő,ha nem történt volna meg  az Oli-Mattie incidens. Rajtad kívül még sok minden hiányzott az életemből,ha jobban belegondolok.Az,hogy Mattievel alkalmanként lefeküdtem,nem töltötte ki bennem az űrt,ami az Oliverrel való szakításunk okozott. Az,hogy testileg rendben voltam,az nem minden. Lehet,hogy vissza akartam kapni az exem,lehet,hogy csak az érzés hiányzott,lehet,hogy csak újra szerelmes akartam lenni.

Viszont az a srác,akivel a következő percben találkoztam,később mindent megváltoztatott..

-Szia-köszönt egy idegen fiú

-Szia-köszöntem vissza. A srác körülbelül másfél fejjel volt magasabb nálam,barna haja kissé kócos volt ugyan, de elöl felállította,a szeme pedig mogyoróbarnán fénylett. Sima fehér pólót,szakadt farmernadrágot és egy bakancsot viselt. Kezében piás pohár és füstölgő cigi virított

-Benjamin vagyok-mutatkozott be mosolyogva-Apámtól vetted a lufikat, ő mondta,hogy azt mondtad keresselek

-Ja,már emlékszem-ugrott be a lufis bácsi a plázából,majd mosolyogva folytattam-Jade vagyok

-Ezt te szervezted,egyedül?!-nézett körbe ámuldozva

-Dehogy-mosolyogtam-A barátaim segítettek

-Nagyon király lett-mosolygott-Nem megyünk el sétálni?

-De elmehetünk-bólogattam-csak felkapok egy sört

-Hagyd,hozom-mosolygott,majd két perc múlva vissza is jött,kezében a sörömmel,majd elindultunk kicsit messzebb a pályától

-Egyébként idevalósi vagy?-kérdeztük szinkronban,majd elnevettük magunkat

-Én igen-mosolyogtam

-Én is-mosolygott vissza

-Esküszöm még életemben nem láttalak-kezdtem el gondolkodni

-Szerintem én se téged

-Egyedül jöttél a bulira?

-Nem,itt van néhány haverom,csak aztán elkeveredtünk,mint szokás szerint. Elindulunk együtt bulizni,aztán elvesztjük egymást,de haza mindig együtt megyünk-kezdett el mesélni. 

-Ebben a nagy tömegben nem nehéz elkeveredni-mutattam a hátam mögött tomboló embertömegre.

-Mondasz valamit.Te,figyelj.Van pasid?-tért rögtön a lényegre. Rögtön arra gondoltam:,,Nincs,de ha te kérdezed van"

-Nem,most nincs-adtam kicsit kedvesebb választ

-És szeretnél egyet?-jött az újabb kérdés.Nem volt olyan menő ez a srác,mint azt elsőre gondoltam

-Talán-nyögtem be kis gondolkodás után.Közben észrevettem,hogy elég sötét és kihalt helyre keveredtünk.-Nem akarunk vissza menni?

-Nem szeretnél kettesben maradni velem?-kérdezte,a hangja pedig furcsa volt. A szemében is láttam valamit.

-Inkább visszamennék a bulimra táncolni-mutattam visszafele,mintha láttuk volna a tömeget,ami persze nem volt így. De még a zenét is csak nagyon halkan hallottuk

-Szerintem még ellehetnénk kicsit itt,nem gondolod?-kezdett közeledni felém,én pedig kissé megijedtem és elkezdtem hátrálni

-Nem szeretnél vissza menni táncolni?-kérdeztem,miközben nem fejeztem be a hátrálást,mindennek ellenére megpróbáltam nyugodtnak tűnni

-Nem,nem igazán-rázta a fejét,miközben ő sem állt meg-Inkább kicsit közelebb kerülnék hozzád

-Én viszont nem szeretném ezt-nyeltem nagyot. Éreztem,hogy ennek nagyon rossz vége lesz.

-Szerinted engem érdekel az,hogy te szeretnéd-e?-kérdezte ravaszul mosolyogva

-Hát merem ajánlani,hogy érdekeljen-váltottam kissé bunkó hangnemben,de sajnos rosszkor,mivel nekimentem egy fának. Ez azt jelentette,hogy nem tudtam tovább távolodni Bentől

-Nana-mutatta fel a mutatóujját-Ne szemtelenkedj

-Nem szemtelenkedek-ráncoltam össze a homlokomat

-Na elég lesz ebből-karolta át idegesen a hátamat,majd magához húzott jó erősen,a számat pedig befogta-Nem vagyok az a szűz jó kisfiú típus. Dugni jöttem.Ha akarod,ha nem

-Hallod engedj el-próbáltam mondani neki,de mivel befogta a számat,még én sem igazán értettem,mit akartam mondani. Viszont ami ezek után történt,arra (szerencsére) halványan emlékszem

Elkezdte leszaggatni rólam a ruháimat. Közben megpróbáltam kapálózni,ami sajnos nem tartotta vissza eléggé.Ledöntött a földre és rám ült. Ekkor már a ruhát sikeresen leszedte rólam.A melltartómat egy az egyben széttépte,már csak a bugyim maradt hátra.Hirtelen neszt hallott az egyik bokorból..........

5. fejezet

-Három-kezdett el számolni Mattie húga,mi pedig összemosolyogtunk Marilynnel-Kettő-hangzott el a következő szám,itt már kezdtem ideges lenni- RAJT

Miután elhangzott a rajt,padlóig nyomtuk mindketten a gázt. A pálya elég becsapósnak bizonyult. Az elején még azt hitted minden simán megy,alig volt pár egyszerű kanyar,de utána durvult a helyzet. Leginkább a pálya korosodása miatt is volt nehéz a következő szakasz,de az éles kanyarok sem könnyítették meg. Néha kisodródtam az út szélére,olyankor Marilyn sikeresen beelőzött. Másszor viszont én kerültem előnybe,például amikor nekiment egy regiment régi autóguminak,ami belógott a verseny útra.

-Ott maradsz ribanc-üvöltöttem mosolyogva,mikor elsüvítettem a leszbi barátnőm mellett,akinek ki kellett szállnia,hogy arrébb pakolja  a gumikat,máskülönben moccanni sem tudott a kis zöld bogarával
Aaron végig követte a versenyt motoron a haverjaival és mikor meglátták mi történt heves dudálásba kezdtek. Ó,még nem is meséltem Aaronról. Talán egy buliban ismerkedtem meg vele. Nem valami jó pasi,de nem is a legrosszabb. Átlagosan barna haja és átlagosan barna szeme van,átlagos testtel. Se nem izmos,se nem dagadt,pont a középút. Az elejétől fogva szimpatizáltunk egymással,jól megértettük egymást és sokat nevettünk. Volt egy elég nehéz időszakunk,úgymond ,,kergettük" egymást. Mikor én voltam belé esve,ő semmit nem érzett irántam,majd mikor ő kezdett el gyengédebb érzelmeket táplálni  irántam,én hátráltam meg. Mikor véget ért ez a viharos időszak,megszakadt a kapcsolatunk. Természetesen most is jóban vagyunk,de már nem beszélünk napi szinten és nem osztunk meg mindent egymással

A harc ment tovább,három kört kellett megtenni,én pedig már egyet letudtam. Mikor átmentem a célvonalon,a tömeg ujjongani vagy fújtatni kezdett,én mindkettőnek örültem. Minden barátom kinn volt a pálya szélén és őrjöngött, Marilyn leszbi csajait is láttam,akik nem voltak elragadtatva a gyönyörű Impalám láttán. Elég önző kis picsák. Nem sokszor találkoztam velük,általában kerülöm őket.Nem törődnek egyáltalán Marilynnel,csak azért kell nekik,hogy valakivel dughassanak és ihassanak.De ha baj van nem tud hozzájuk menni.

A második kör elég brutálisan ment. Alig bírtam bevenni a kanyarokat,én is belementem a gumikba,mint az első körben Marilyn és még egy békát is elütöttem.Eléggé megrázott a kis zöld állat halála,először majdnem leálltam,hogy elhányjam magam,de aztán maradtam a pályán. Marilynnek sikerült beelőznie,a második kört mégis egyszerre tudtuk le,ami megrémített mindkettőnket. Már csak egy kör volt hátra,a hasam görcsbe rándult. Kissé izgatott voltam,egyre csak az járt az eszembe,vajon megnyerhetem-e?A kocsi jól ment,ahhoz kétség sem fért,inkább magamban voltam bizonytalan.

Végig fej fej mellett haladtunk az utolsó körben. Néhányszor,például a kanyarok alkalmával egyikünk mindig hátraszorult ugyan,de ennek ellenére vért izzadtam,amíg meg nem pillantottam a célvonalt.Mikor megláttam a tömeget,felcsillant a remény:Talán megnyerhetem.

De nem így lett,pontosabban csak félig. Hiszen pontegyszerre értünk át azon a bizonyos vonalon.

-Én nyertem-pattant ki a kocsiból Marilyn,a szukái pedig rögtön odarohantak hozzá

-Aha,azt képzeled-szálltam ki én is-Döntetlen lett,együtt értünk át

-MI?-akadt ki

-Igazat mond-jött oda Aaron a haverjaival. Az irtó szexi és jóképű motoros haverjaival.

-Nem-mondta tettetett nyugodtsággal. Marilynről tudni kell,hogy nagyon lobbanékony,szóval ha valami nem úgy történik ahogy akarja,dühbe gurul.Nem volt ez másképp most sem

-Nyugi,ne szívd mellre-mosolyogtam

-Kivéve,ha nagyobb lesz tőle-szólt be Aaron. Aha,csak hogy ez nem jött jókor,Marilyn csak idegesebb lett. Össze-vissza ordibált,anyázott és mutogatott,a szukái persze biztatták és ők is beszálltak a veszekedésbe,amit én fél óra múlva szépen meg is untam:

-OKÉ-álltam fel a kocsimra majd kiabálva folytattam-ESTE 10-KOR BULI NÁLAM!!

Erre az egész tömeg őrjöngeni kezdett,mindenki elismerően bólogatott és tervezgették az estét.

-KAJÁT PIÁT HOZZON MINDENKI MAGÁVAL,CSAK AZT ENGEDJÜK BE-próbáltam hasznot húzni az eseményből.Hát nehogy már mindent én vegyek meg. Miután kezdett oszlani a tömeg és csak a haverokkal maradtunk,elgondolkodtam...

-Hogy fog ennyi ember elférni a házamban?!-kérdeztem kétségbeesve

-Semmi gond-szólt közbe Mattie,aki épp a telefonjára meredt-Kiírtam minden közösségidre,hogy itt lesz a buli a pályán

-Imádlak-mosolyogtam-Aaron ti jöttök?

-Naná!-ölelt át Aaron,majd a fülembe súgott-Igen,a haverjaim is jönnek

-Helyes-suttogtam neki.Gondolom látszott rajtam,hogy tetszenek a barátai,de remélem nem volt feltűnő.

Aaronnal hamarosan elengedtük egymást( sajnos,mivel Playboy parfüm volt rajta,tudod az a fajta,amiért mindketten rajongunk) és beültünk a kocsiba. Jobban mondva csak én és Mattie.

-Hova megyünk?-kérdezte

-Kirúgatni magam a munkahelyemről-mosolyogtam,majd befordultam a bár utcájába

-Most komolyan?-kérdezte-És miből lesz pénzed?

-Apa mindig utal,plusz ha hazajön sokszor ad KP-t is.Nincs kedvem sztriptizelni a sok köcsögnek,a fele azért jön,hogy hátha megfektethet.Nincs kedvem dagadt,szőrös negyvenesekre

-Csak ügyesen-mondta,mikor már a bár bejárata felé sétáltam

-Hol a főnök?-kérdeztem két táncostól,akik most még pincérként dolgoztak a munkahelyem éttermi részében

-Benn van a szakácsoknál-mutatott az egyik lány a konyha felé

-Hahó,főnök-ordítottam,miután beléptem a helyiségbe

-Mi kell?-jött oda hozzám a góré

-Fel szeretnék mondani-közöltem rezzenéstelen arccal.Az ő képéről már nem lehetett ezt mondani,kissé vörösödni kezdett a pofája,a homlokát pedig összeráncolta,amitől 20 évvel idősebbnek nézett ki,pedig most se fiatal

-Mi az,hogy felmondasz?!-lett ideges,majd átkarolt és betolt az irodájába-Mi ez a baromság?

-Nincs szükségem erre a plusz keresetre,amit öntől kapok.Számomra ez teljesen felesleges és nem is érzem jól magam. Inkább bulizok,minthogy táncoljak

-Pedig nagyon szépen táncolsz,tegnap megkaptad az ötös rudat,ez sem változtat a véleményeden?

-Az is csak egy rúd-forgattam a szemem-Nem változtat már semmi a véleményemen

-Megkétszerezem a fizetésed-tett ajánlatot

-Nem szenvedek hiányt pénzben,köszönöm szépen-mosolyogtam

-Szebb ruhákat kapsz-próbálkozott újra

-Minek kapok szebb ruhákat,ha úgyis le kell dobnom magamról?Nem,köszönöm-utasítottam ezt is vissza

-Akkor-kezdte,de félbe szakítottam

-Akkor most tessék átadni a papírt,ami a felmondásomról szól. Én szépen aláírom és volt munkám,nincs munkám.Köszönöm-mosolyogtam tovább. A főnök elővette a fiókból a kétoldalas papírt,szépen aláírtam,megkaptam a másolatot és a végkielégítést (amit igazából nem értettem,hisz nem nekem mondtak fel,végkielégítés pedig úgy tudom csak akkor jár.......),majd elmentem

-Na,mi volt?-kérdezte Mattie,mikor beültem a kocsiba

-Kaptam pénzt-mutatom a borítékot

-Oszt mire költjük?-mosolygott sunyin

-A bulira-mosolyogtam én is

-Nem vásárolok veled-szögezte le

-De most bulira. Különválunk majd. Te piát veszel én meg a többit

-Na,úgy jobban hangzik-mondta,majd beindítottam a kocsit és elvittem a belvárosba,kiraktam a kedvenc boltja elé,majd ott hagytam. Én pedig elmentem a plázába. Tudtam,hogy ott most valami bohóc hét van a gyerekeknek. Bármennyire is félek a bohócoktól,lufi az kell szóval leküzdöttem a félelmem,igyekeztem keménynek mutatni magam és bementem a plázába. Rögtön mindenhol bohócos plakátok és sapkák fogadtak, meg irgalmatlan mennyiségű maszk,amitől kicsit beijedtem és már majdnem visszafordultam,hogy mégsem kell semmi,aztán megláttam a lufisbácsit aki  egész normálisan nézett ki,így lehiggadtam

-Csókolom-köszöntem mosolyogva

-Szervusz,mit parancsolsz?-kérdezi kissé furcsa tekintettel,amit gondolom a korom miatt kaptam

-Lufit. Tetszik ismerni a régi versenypályát a város szélén?Na,ott lesz egy buli. Szeretném megtölteni lufival az egészet

-Akkor gondolom nem héliumos kell,mert az elszáll,így rengeteg pénzt takaríthatsz meg.Viszont így is vastag összegbe fog kerülni annyi lufi-gondolkodott

-Mennyire tetszik a bácsi gondolni?-mosolyogtam,hátha meghatom a kislányos vigyorral és a tisztelettudó hangnemmel

-1500-2000 dollár biztos lesz,ha nem több-húzta a száját

-A bácsi nem tudná kicsit olcsóbban adni?-biggyesztettem le a számat

-A bácsinak is pénzbe kerül-lett egy kicsit szigorúbb

-De én még kicsi vagyok és növésben vagyok-húztam lejjebb a számat

-És te a pénztől nősz?-kérdezte nevetve

-Igen-mondtam félig mosolyogva,amit megpróbáltam leplezni

-Jaj,te gyerek-vakargatta a homlokát-800 dollár és a fiam elmegy a haverjaival a bulidra

-Megegyeztünk-mosolyogtam-De a fia keressen meg

-Rendben-ráztunk kezet,majd átadtam neki a pénzt

-Hányra kell a lufi?-kérdezte

-Fél 9-mondtam kis gondolkodás után. Mire odacuccolunk, elrendezzük a kaját,a piákat és a többi,jobb is,ha előbb jön a lufi,csak útban lenne a teherautó vagy mit tudom én mivel hozzák

-Ott lesznek a felfújt lufik-mosolygott a bácsi,én még egyszer megköszöntem,majd elmentem,közben pedig sms-t váltottunk Andyvel

Jade:Ma 10-kor buli a régi versenypályán. Segítesz kicsit?

Andy:Mi kéne?

Jade:Joint ;) Amúgy meg nem csak az :D Hozhatod a nigger haverjaidat :D

Andy:Tehát nem én kellek,hanem a többi nigger?xd

Jade:Tulajdonképpen igen(: De Tylert nehogy hozd!!Még nagyon kicsi

Andy:Veszek piát.

Jade:Azt Mattie intézi.Inkább segíts a pályán mert valahogy fényeket kell szerelnünk oda...

Andy:Most szórakozol velem?!Az nagyon nagy hely....

Jade:Kéérleeeeek*-*

Andy:Megpróbálhatom. Sok villanykörte jó lesz?:$

Jade:ANDY!!!

Andy: 8-ra minden fényben fog úszni.......

Jade:Helyes :D És szerezz DJ-t is :):)

Andy:Ez egy menet lesz veled ;d

Jade:Lesmárolhatsz...

Andy:Annyi pia után nem ezt fogod mondani :):)
Jade:Majd meglátjuk:)

Miután lezavartuk az sms háborút,gyorsan elmentem a boltba venni egy kis harapnivalót. Chipset vettem meg olyan miniszendvicseket,ja és koktélt,mivel az elengedhetetlen. Viszont mindezek után rájöttem,hogy egy valami kimaradt,ez pedig a zene volt

-Gyere és vigyél el innen,leszakad a kezem a sok piától-mondta Mattie köszönés nélkül, aztán már le is rakta

-Na mi van,gyenge vagy?-kérdeztem,mikor betette a zacskókat a hátsó ülésre,ő pedig beszállt mellém

-Hahaha-,,nevetett",majd ránézett a mobiljára-Már fél 8 van,menjünk öltözzünk át aztán irány a pálya

-Oké-mondtam,majd kitettem őt a házánál,én pedig hazamentem.

Mikor beértem a házba,Dave nem volt otthon,amit ne mis bántam.Gyorsan felmentem az emeletre,hogy lezuhanyozzak.Miután ez megtörtént,elkezdtem ruhát keresni. Több ruha közül válogattam,végül egy fekete pánt nélküli darabnál maradtam

Szív alakú volt a dekoltázsa,körülbelül combközépig ért,a szoknya alján pedig cafatokban lógtak az anyag darabok,ami elég szexi hatást keltett. Hozzá egy fekete magassarkút választottam

A szememet fekete füstösre készítettem,majd jött az elengedhetetlen vörös rúzs. A hajamat nyílegyenesre vasaltam,majd a tetejét feltupíroztam.Felvettem még a fekete szegecses bőrdzsekimet,a telefonomat a melltartómba raktam és készen is voltam,így hát beültem a kocsiba és elmentem Mattiehez

-Matt-kiabáltam,belépve a házukba. Ez egyébként teljesen megszokott. Mattie szülei imádnak engem,nem néznek furcsán,mikor csak úgy random,kopogás nélkül lépek be az otthonukba

-Jaj,kedvesem milyen gyönyörű vagy-rohant oda hozzám Mattie anyukája

-Jól kicsípted magad-nézett végig rajtam Mattie apja,mire a felesége fejbecsapta a konyharuhával

-Itt vagyok,megmentelek-jött le Mattie a lépcsőn

-Suit and Tie-kacsintottam

-Pánt nélküli ruha,ma megduglak-nevetett

-Legyél kicsit udvariasabb fiam-szólt rá az anyja

-Ne hallgass rá,dugd meg szépen,én is azt tenném-jelentette ki nevetve az apja,majd Mattie jobbnak látta,ha távozunk,úgyhogy elindultunk a bulira.

-Mindent elintéztünk?-kérdezte az autóban ülve

-Andyre bíztam a zenét és a világítást

-Akkor szarrá van menve az egész pálya-forgatta a szemét

-Még nincs minden veszve.Ha pia van,márpedig vettél,meg kaja,amit én vettem,valamint joint amiről Andy nem feledkezik meg,akkor még a Titanicon is jó a buli-mosolyogtam

-Remélem mindent megcsinált

-Hát ajánlom neki.Elkezdett hülyéskedni,hogy ezért,amit megtesz most,jár neki egy menet velem-vágtam pofákat

-Aha,majd ha szájba taposom,akkor próbálja kérni fogak nélkül-lett egy kicsit ideges,majd összenéztünk egy pillanatra és elnevettük magunkat

-Te,hallod...-fékeztem hirtelen le

-Mi van?-kérdezte,miközben a rágójával csattogtatott

-Szerintem rossz irányba kanyarodtam-gondolkodtam el,majd mindketten röhögőgörcsöt kaptunk. 

Úgy tíz perc múlva el tudtunk indulni,egyébként tényleg rossz helyen voltunk,így az út plusz negyed órát vett igénybe,amit nem igazán bántunk,hisz közben üvöltettük a Black Veil Bridest

Mikor megérkeztünk,el sem mertük hinni,amit látunk.A pálya csodálatos volt.Idehoztak egy csomó bontásra ítélt autót,az első kettőből ki voltak szedve az ülések,bele volt öntve egy csomó jég,a piák pedig ott pihentek a kockák között. A következő autókban pedig a kaják voltak. Az autót pont olyan magasra tették,hogy ne kelljen lehajolni a rágcsáért.

Az egész pálya fényben úszott és a lufik is megérkeztek,bár a fele már eltűnt,mivel a niggerek egymáson pukkasztották ki.

Már csak kis ideig tudtunk csodálkozni,mivel megérkeztek a bulizók egész nagy csapatokban és mire észbe kaptam már üvöltött a zene,mindenki bulizott én pedig ittam

-Forgathatnál közbe videót,felteszed youtube-ra,csomóan örülnének neki-jött oda Mattie ötletet adni. Jónak bizonyult ez a terv,így hát elő is halásztam a kamerát és készítettem körülbelül egy egyórás felvételt,amit aztán másnap szét is vágtam.

A buli hatalmas volt,szendvicsben táncoltunk Mattievel és Marilynnel egy jó darabig. Ja,igen Marilyn lehiggadt és jött bulizni. Nem szokott sokáig buzizni,előbb-utóbb mindig leáll,főleg ha jó buli van a láthatáron.

Mikor már kellően elfáradtam a táncba,gondoltam sétálok egy kicsit és ha már itt vagyok,megnézem ki a DJ. Nos,ezt nem kellett volna,mivel a pult mögött nem más állt,mint ...

4. fejezet

..Az ütő is megállt bennem,felsikítottam..
-Mit keresel itt?!-kérdeztem kissé felháborodottan
-Gondoltam megleplek-túrt bele a hajába. Istenem,mennyire jól nézett ki. Az ágyamon feküdt,félmeztelenül. Nem gondoltam,hogy ennyire izmos a hasa,szóval mikor megláttam a hat kockát,egy pillanatra lefagytam.Tudom,hogy soha nem tetszettek az ilyen srácok,de érte még te is meghalnál.Vagyis...érted...
-Nyalnád róla a vodkát,mi?-kelt ki az ágyból
-Ne ragadtasd el magad vörös-próbáltam adni a keményet,ami valljuk be egyre kevésbé ment.
-Azért te se vagy rossz így még kevesebb ruhába-húzott közelebb magához,majd belemarkolt a fenekembe.
-Nem rossz?-fagytam le egy pillanatra,majd eltoltam magamtól-Ennyit kapok?
-Hát majd ha kipróbállak-mutatott a háta mögé,az ágyra-akkor alkotok teljes véleményt
-Nem fogsz kipróbálni-mondtam most már teljes komolysággal,miközben a szekrényem felé mentem,hogy felkapjak magamra valami hacukát
-Most megsértődtél?-kérdezte
-Nem vagyok az a sértődős típus-vágtam rá rögtön. Épp úgy,ahogy régen mi veszekedtünk. Meg sem vártam,hogy feltedd a kérdést,közbevágtam és leráztam egy hideg mondattal
-Nem úgy tűnik-jött közelebb,miközben a pikachus pólómat vettem fel
-Nem tehetek róla,hogy látássérült vagy-tettem hozzá hűvösen ismét
-Ne durcizz már-mondta,miközben magához húzott és megölelt,mit sem törődve azzal,hogy épp a nadrágomat próbáltam felvenni
-Öltöznék-löktem arrébb
-De ne csináld már ezt-fogta a fejét-Mit vagy úgy oda?
-Nem vagyok oda. Inkább menj el,jó?
-Nem értem mi a fasz történt-emelte fel a hangját
-Miért vagy ideges?Egyszerűen csak nincsen kedvem ehhez
-Mihez?!
-Hozzád-kiabáltam,majd hirtelen lépteket hallottunk.Valaki jött felfele a lépcsőn
-Hallottad mit mondott Jade.Azt akarja,hogy menj el-szólt a már ajtóban álló Mattie
-Már csak te hiányoztál-forgatta a szemét Nate
-Neki hiányoztam-mutatott rám-Úgyhogy ha fontos neked most elmész,vagy én raklak ki
-Szeretnéd,hogy elmenjek?-fordult oda hozzám Nate
-Miért lennél olyannal,aki csak simán ,,nem rossz"?-kérdeztem vissza,szinte könnyezve
-Ha ezen annyira felkapod a vizet,akkor nem is érdekelsz-mondta
-Akkor meg arra a kijárat-mutatott az ajtó fele Mattie.Nate nem mondott semmit,csak kisétált. Mattievel egymás szemébe néztünk,de semmit sem szóltunk amíg nem hallottuk a bejárati ajtó csapódását
-Mi a faszomért van ez itt?És mi történt?!-jött oda hozzám,majd beletúrt a hajamba mindkét kezével és a nyakamat kezdte el simogatni
-Eszembe juttatott valamit-kezdtem el sírni.Megpróbáltam elkerülni a tekintetét
-Mit juttatott eszedbe?-kérdezte aggódva,de nem bírtam válaszolni.Tudja,mert neki is elmondtam,hogy mennyit piszkáltak régen a súlyom miatt.Ezért persze nem Nate a hibás és nem is mondott igazából semmi sértőt,de volt valami a hangjában...
-Csak....-szipogtam,de nem tudtam tovább mondani
-Mi csak?Nézz rám Jade-próbálta felvenni a szemkontaktust,de mivel látta,hogy úgysem fog sikerülni,magához húzott
Legalább másfél órán át sírtam,közben az ágyra ültünk és úgy húzott magához. Szépen lassan (nagyon lassan) sikerült lehiggadnom
-Jaj cicám-puszilta meg az arcomat
-Nem sétálunk egyet?-néztem rá
-Persze,mehetünk. A helyedben mondjuk megnézném a sminkemet,bár nekem így is tökéletes vagy, te sipákolnál ha így kiengednélek az utcára-mondta mosolyogva. Természetesen megijedtem és futottam a tükörhöz,mint valami eszelős idióta és az arcom se sejtetett rólam jót. Eléggé ocsmány volt a lefojt smink és a duzzadt szemek.
Miközben lemostam és újrafestettem a sminkem,Mattie kaja után indult. Két perc múlva boldogan jött fel
-Ez finom-beszélt teli szájjal
-Az sonkás pizza?-néztem rá a tükörből
-Aha-mondta,majd egy óriásit harapott
-Az már egy hetes szerintem-mondtam teljes nyugalommal. Mattie már nem volt ennyire békés,mikor meghallotta az előbbi mondatot ,szaladt is a WC-be. Az összes amit hallottam az a csapvíz csobogása és olyan köhögő hang,amit az anorexek hallatnak mikor épp hánytatják magukat.Mi aztán tudjuk milyen hangokat adnak ki a rexik ugye,Savannah?
-Mondhattad volna előbb is-jött vissza a szobába sápadt arccal a drága
-Ha nem kutakodnál a MI hűtőnkben-emeltem ki a szám/személyt-akkor nem lett volna ez
-Inkább menjünk sétálni-fogta meg a kezem,majd elindultunk a sötét utcán. A közvilágítást ilyenkor mindig kikapcsolták,máig tisztázatlan okokból. Oké,igazából mindenki tudta,hogy a gettó miatt. A polgármester nem bírta a feketéket,ezért náluk és a körzetükben éjjel nem tartott sokáig a világosság. Egész jól hozzá lehetett szokni,bár amikor ideköltöztünk elég necces volt. Elmentem deszkázni éjjel,amikor még működtek a lámpák,aztán hirtelen minden elsötétült én meg természetesen nekicsörtettem egy autónak.Nem lett komolyabb bajom,csak megijedtem. Akkor találkoztam először Jimmy barátommal.
Talán a sokk miatt is sírtam el magam a földön feküdve,de nyilván közrejátszott,hogy fájdítottam a csuklómat. Ő épp a házuk előtt ült és cigizett,mikor észrevett és odajött hozzám.
-Hogy vagy?-kérdezte meg rögtön. Először köpni-nyelni nem tudtam annyira jól nézett ki már akkor is. Félmeztelen volt,összekócolt barna haját fújta a kellemes éjjeli szél,a piercingjebe pedig egyenesen szerelmes lettem

-Jól,köszi-köszöntem meg,mikor felsegített

-Egyébként Jimmy vagyok-mutatkozott be

-Jade-mosolyogtam. Rögtön be is hívott magukhoz,aggódott,hogy hogy van a csuklóm,aztán mikor tudomásul vette,hogy teljesen jól vagyok,marasztalt és beszélgettünk. Hát így ismerkedtünk meg. Nyilván őt sem bírtad volna,a pck már riasztanak,mindenkit megvetsz aki kicsit is más. Tudom,hogy halottról jót vagy semmit,de ezt a fajta viselkedést mindig is ki nem állhattam és most már még inkább megvetem az olyan embereket,mint te. Sajnálom Savannah.

-Min akadtál ki ennyire?-kérdezte Mattie,miközben sétáltunk az úttest közepén

-Mármint?

-Mármint mit mondott?

-Nem fontos-tereltem a témát

-Duci Jade?-kérdezi,mert ő pontosan tudja,hogy mi történt régen

-Hát..körülbelül...-helyeseltem halkan

-Nem tudhatja ,hogy mi történt,nem?

-Dehogy. Nem is ismer

-Akkor ne hibáztasd

-Nem hibáztatom,de tudod mennyire fáj ezt

-Persze,hogy tudom-húzott közelebb magához,majd puszit nyomott a homlokomra

-Tudod ki jutott most eszembe?

-Na?

-Hát Jimmy-mosolyogtam

-Ja,hova tűnt az a gyerek?Már hetek óta nem hallani felőle

-Nem tudom,biztos megint elment-gondolkodtam. Sokszor veszekedtek a mostohaanyjával (a vér szerinti anyja meghalt,az édesapja pedig elvett egy boszorkányt,ahogy az általában lenni szokott),ilyenkor pedig mindig elutazott. Azt senki sem tudta,hogy hova,de mikor újra hazajött boldog volt és teljesen jól volt,így aztán sosem aggódtunk.

-Szerintem nem.Akkor dobott volna neked sms-t,nem?-kérdezte bizonytalanul

-Hát,szokott általában

-Na,akkor kopogjunk be hozzájuk-lelkesült fel,majd mivel a házuk előtt álltunk,kaptunk is a lehetőségen. Nem kellett sokat várnunk,az apja ajtót is nyitott

-Jó napot-köszöntünk mosolyogva,illedelmesen. 

-Gondolom Jimmyt keresitek-találta ki,majd arrébb állt,hogy betudjunk menni-tudjátok merre

Gyorsan bementünk a házba és végigmentünk a folyosón. Igyekeztünk minél messzebb kerülni az apjától. Nem igazán bírtuk,nem egy álomszülő. Nem veri Jimmyt meg nem is alkesz,semmi ilyesmi...Csak olyan furcsán viselkedett mindig. Nem tudom megmagyarázni,egyszerűen olyan hideg volt az  egész ember

-Mért nem hallani rólad ember?-kérdezte Mattie,mikor benyitott a szobába

-Jaj srácok..-ült fapofával az ablak alatt,kezében a telefonjával. 

-Mi a baj?-ültem mellé,majd nyomtam egy puszit az arcára. Mattievel kezet fogtak,majd ő is leült Jimmy másik oldalára

-Csaj miatt vagy padlón,mi?-kérdezi Matthew

-Hát ja-túrt bele Jimmy a hajába,majd eldobta a telefont

-Mi történt?-kérdeztem,miközben vele szembe helyezkedtem el

-Asszem' rossz csajba estem bele-fogta a fejét a drágaság és próbálta kerülni a szemkontaktust

-Mért lenne rossz?És ki az?-próbáltam a szemébe nézni,ami nem igen akart sikerülni

-Úgysem szeretne belém soha-rázta a fejét,a hangja pedig annyira keserű volt,hogy el tudtam volna sírni magam

-Miért ne?Beléd bárki beléd tud-mosolyogtam,majd két oldalról gyengéden megfogtam az arcát és felemeltem,hogy rá tudjak nézni. Szegény srác könnyezett

-Belém?Ugyan. Ő túl jó-forgatta a szemét

-Jaj ne hisztizz már.-nevettem-Eléred te amit akarsz és ezt mindketten jól tudjuk

-Ugyan öcsi nemár. Ez tök szánalmas. Kelj fel és szerezd meg. Ha nagyon akarod úgyis a tiéd lesz. Ha meg itt sírsz azzal semmire sem mész-keményített be Mattie

-Szerintem elmegyek megint-kelt fel és elkezdett pakolni

-Hova?Nem!-fogtam le a kezét

-Jade ne csináld ezt kérlek-nézett mélyen a szemembe

-Mit?Akárhányszor van valami elmész.. Azt se tudjuk hova,csak elhúzod a csíkot. A problémákat meg kell oldani,nem elmenekülni előlük

-Ez nem ilyen egyszerű-emelte fel kicsit a hangját

-De,az!Itt vagyunk és segítünk tudod jól.

-De nekem nem kell senki segítsége,nem érted?-most már sokkal jobban kiabált,mint eddig. Sose veszekedtünk és sose beszélt velem ilyen hangnemben. Eléggé rám ijesztett,hátráltam is pár lépést. Mattie,látva ezt a jelenetsort,szorosan elém állt

-Nyugi tesó. Nem kell felkapni a vizet

-Nem kapom fel,csak gecire elegem van mindenből-üvöltözött

-Vedd már lejjebb a hangerőt baszdmeg, halálra ijeszted Jadet,ő nem tudja milyen idegbeteg vagy-emelte fel Mattie is a hangját. Ezt a mondatát nem igazán értettem,de nem is tudtam erre koncentrálni,teljesen ledöbbentem

-Nem is kell,hogy megismerjen. Nem is kellett volna megismernünk egymást-kiabált tovább

-MI?!-löktem arrébb Mattiet,hogy Jimmy szemébe nézzek

-Istenem-sóhajtott.-Inkább elmegyek

-Jó. De majd csak akkor gyere vissza,ha lenyugodtál-mondta Mattie,majd intett,hogy menjünk

-Én még nem megyek-néztem rá karba tett kézzel

-Nem fogom hagyni,hogy ezzel a dühöngő idiótával maradj-mutatott a már az ajtóban álló Mattie Jimmyre

-Pedig hagyni fogod. Szeretnék beszélni vele-néztem mélyen Mattie szemébe. Nagy nehezen megnyertem csatát,amelyet mély szemkontaktussal vívtunk,úgyhogy M. kiment a házból

-Jimmy..-kezdtem hozzá nagyot sóhajtva

-Ne mondj semmit,nem kell-mondta teljesen hűvösen

-De szeretnék-simítottam végig a karját,amitől egy percre lefagyott

-Ne csináld ezt-rázta a fejét

-Mit?-néztem furcsán

-Ne próbálj maradásra bírni-pakolta tovább a cuccait

-Csak azért mondod ezt,mert tudod,hogy itt tudlak tartani-kulcsoltam össze a kezemet

-Nem ezt mondtam-húzta enyhe mosolyra a száját

-Ezt mondanod sem kell

-Nem akarok itt maradni most

-Mért?Mattie segít neked..És én is,tudod-próbáltam felvenni a szemkontaktust,amit már megint nem akart hagyni

-De nem kell segítség. Elmegyek,jól leszek,visszajövök. Tudod,hogy ez segít-nézett rám épp csak egy pillanatra
-De engem idegesít,hogy nem tudom hol vagy és mi történik veled-lettem kicsit ideges
-Nem mindegy kicsim?Visszajövök és jó lesz,na-jött oda hozzám,átkarolt és a hátamat simogatta
-Nem,nem mindegy-durciztam
-Hagyj már elmenni-nevetett
-Látod most is nevetsz. Megnevettettelek baszdmeg. Akkor meg minek elmenni?!-kérdeztem mosolyogva
-Most mit mondjak neked?-kérdezte,majd közelebb húzott magához,összeért az orrunk
-Azt,hogy nem mész el-túrtam bele a hajába-Hanem itt maradsz velem
-Istenem-húzott közel magához,majd jó szorosan átölelt
-Na?-kérdeztem a döntését várva
-Eddig nem könyörögtél,hogy maradjak-mondta,a hangjában pedig kis csalódottságot véltem felfedezni
-Eddig nem láttam,mennyire össze vagy törve-kontráztam rá
-És mégis mit kezdenél velem?-tolt el magától,hogy a szemembe nézhessen
-Nem tudom. Azt mondtad szeretsz túrázni.Én elmegyek veled.Vagy..szeretsz filmet nézni. Mozizunk egyet.Vagy..-kezdtem bele,de félbe szakított
-Jó,jó. Elég-mosolygott
-Maradsz?-néztem rá bociszemekkel
-A kurva életbe Jade-túrt bele a hajába.
-Ez azt jelenti,hogy maradsz?-mosolyogtam
-Maradok.De menj haza,aludj egyet.
-Jössz velem és filmet nézünk.
-Jade...hajnal négy van
-És?
-És?!Aludni kéne
-Úgy nézek ki,mint aki aludni szeretne?
-Nem,inkább mint aki kíván engem-kacsintott
-Ne ragadtasd el magad-mosolyogtam
-Elutazom!-jelentette ki határozottan,majd felkapta a táskáját,de visszafogtam
-Nem mész sehova. Legalábbis nélkülem nem-mosolyogtam
-Hát nélküled elég nehezen jutok be az ágyadba-kacsintott ismét
-Az ágyamba bejuthatsz,de a bugyimba nem-mosolyogtam
-Tudod,hogy ez csak egy poén és én nem Mattie vagyok-váltott kicsit komolyabbra
-Persze.-mondtam-De megyünk?
-Hova?
-Filmezni.Nem hagylak egyedül
-Jade...-nyüszögött
-Nem!Nincs nyüszi!Nem érdekel. Jössz és kész-fogtam meg a csuklóját
-De tüzes itt valaki-mosolygott
-Gyere már-húztam magammal
-Megyek,megyek-nyugtatgatott,majd hazamentünk. Mattie még mindig nem volt otthon,aminek külön örültem is,hiszen csodák csodájára Jimmyért sem rajongott kifejezetten
-Mit nézünk?-kérdezte
-Mit szeretnél?-kérdeztem vissza
-Amit te-adott egyszerű választ
-Nem tudom mit akarok.-mosolyogtam
-Akard a nagyfiúkat-választott végre filmet
-Jó,akkor azt akarom-mondtam,majd bementünk a szobámba és elindítottam a filmet. Elhelyezkedtünk az ágyon(először ő ült le,nekidőlve a párnáknak,én pedig az ölében pihentem),majd kezdődhetett a nevetés.
-Amúgy mért nem akarod,hogy elmenjek?-hozta fel az előző témát
-Idegesít,hogy nem tudom hol vagy,kivel vagy,mi történik veled...
-De mindig egészségesen jövök vissza
-De nem ez a lényeg-fordultam meg,majd leültem vele szemben,törökülésben
-Akkor?-nézett komolyan
-Jó,most nem úgy értettem...Tudod,hogy az is fontos,csak..Csak nem tudok olyankor rólad semmit és szar úgy élni tudod?!Neked milyen lenne,ha eltűnne valaki csak úgy hirtelen az életedből,akit nagyon szeretsz?!
-Eret vágnék,ha eltűnnél-hajtotta le a fejét,majd a karkötőjével kezdett el babrálni,ami igazából az én karkötőm volt. Egyszerű a történet. Amikor még csak pár hónapja ismertük egymást,kihívott,hogy sétáljunk. Leültünk valami mezőre és süttettük magunkat. Közben meglátta a kezemen lévő bőr karkötőt,ami annyira megtetszett neki,hogy fogta magát,leszedte rólam és a fonott,fekete kis bőrlánc azóta is a bal csuklóján virít
-Na látod.Bár nem magamról beszéltem,de legalább érted-mosolyogtam halványan
-Én viszont rólad beszéltem-mondta. Igazából csak tippelek,hogy ezt mondta-e,mivel dünnyögött az orra alatt
-Mi?-kérdeztem vissza
-Mindegy-kapta fel a fejét,majd lemászott az ágyról
-Most hova mész?-kérdeztem
-Haza-sóhajtott
-Mért?-lepődtem meg
-Jade,nincs kedvem lazulni-ráncolta össze a homlokát
-Nem hagyom,hogy hazamenj,mert akkor meg elmész a picsába-lettem ideges
-Nem megyek el,ígérem.
-Megesküszöl?-kérdezek vissza
-Megesküszöm-ölelt át jó szorosan,belepuszilt a hajamba,majd elment
Nem tudtam mit tegyek. Teljesen lenyugodtam,hisz megesküdött rá,hogy nem megy el,viszont kicsit ideges voltam,hogy nem tudom mit fog csinálni. Egy időben eret vágott(még mindig látszik a kezén a nyoma) és féltem,hogy megint megpróbálja. Ellenben zaklatni se szerettem volna sms-sel vagy telefonnal,hiszen látszott rajta,hogy egyedül szeretett volna lenni. Így hát megpróbáltam elterelni a gondolataimat és végignéztem a Nagyfiúkat. Jobban mondva végig néztem volna,ha nem aludtam volna el.
Reggel arra keltem,hogy egyenesen a szemembe sütött a nap.Úgy égetett,hogy azt hittem lángokban ég a testem. Szépen,lassan kikászálódtam az ágyból és a fürdőszoba felé vettem az irányt. Belenéztem a tükörbe és felsikítottam. A tegnapi sminkemet sikeresen nem mostam le,ezért úgy néztem ki,akár egy zombi.
Gyorsan lemostam és fogat mostam. Ezután a konyha felé vettem az irányt,valami gyümölcsöt keresve
-Reggelt-intett a bátyám
-Csá-köszöntem vissza,majd a gyümölcskosár felé vettem az irányt
-Mizu?-próbált beszélgetni
-Fáradt vagyok.-jelentettem ki,miközben felkaptam egy almát. Ki akartam menni futni,de nem egészen jött össze
-Mért vagy ilyen?-állta el előttem az utat a bátyám
-Milyen?-kérdeztem,miközben próbáltam kijutni a házból,ami nem sikerült.
-Ilyen bunkó
-Nem vagyok bunkó
-Nekem nem úgy tűnik-megfogta mindkét karomat és óvatosan lefogott,hogy érezzem a törődést..
-Elengednél?
-Nem. Ha ez Savannah miatt van..-kezdett bele,de elhallgattattam
-Muszáj mindig eszembe juttatnod?!Így is minden nap bennem van,nem kell,hogy rátegyél egy lapáttal-lettem ideges
-Nem tudom mért jöttem veled ide,ha úgy utálsz,mint a szart
-Ezt úgy mondod,mintha én mondtam volna,hogy gyere mikor mindketten tudjuk,hogy ez nem igaz.
-Tudod mit?!-kérdezte,majd elengedett és elállt az utamból-Mehetsz
-Végre hozol egy értelmes döntést a kibaszott retkes semmit sem érő életedben
-Remélem boldog vagy-mondta,majd felment a szobájába,én pedig kimentem futni
Tettem egy jó nagy kört a faluban..városban...mit tudom én mi ez. Szóval tettem egy nagy kört ezen a településen,körülbelül másfél óra futás után értem csak haza. Teljesen leizzadtam,a szívem csak úgy kalapált,járni alig bírtam (rossz csukát vettem fel,így K.O. a talpamnak),de mindezek ellenére is teljesen megérte.
Mikor magamhoz tértem,az első dolgom volt felmenni a fürdőbe és venni egy jó forró zuhanyt. Ezután felöltöztem és gondoltam megnézem telefonról a Facebookot,de akkor észrevettem,hogy sms-em jött. Láttam,hogy Jimmy küldte. Először féltem megnyitni,rossz érzésem volt.Vettem egy mély levegőt és rákattintottam az üzenetre
Jimmy: Nemsokára jövök.Ne haragudj...♥
Hogy mi? De..megesküdött,hogy nem megy el.Megígérte. Megnéztem,mikor jött az üzenet. Másfél órával azután,hogy elment innen. Nyilván összepakolt és rögtön ment is.
Hirtelen azt sem tudtam mit tegyek. Teljesen kiakadtam. Sétáltam fel-alá a házban,egyre idegesebben és idegesebben,majd szétvetett az ideg. Gondoltam egyet és felhívtam Mattie-t,hogy jöjjön át,szerencsére körülbelül öt perc múlva itt is volt
-Mi a baj,cicukám?Jól eltűntél Jimmyvel tegnap-csókolt szájon köszönésképp
-Megígérte,hogy nem megy el és nézd-mutattam az sms-t
-A kis.....-kezdte,de nem fejezte be-Nyugi.Szard le. Úgyis vissza jön.
-De megesküdött,hogy nem megy el,érted?!-hisztiztem
-Én értem,de attól,hogy hisztizel,nem lesz jobb.Amúgy Marilyn üzeni,hogy menj a rock shopba,ott vár.
-Hogyne,hát én be nem teszem oda a lábam az is biztos
-Ja,Nate miatt mi?-kérdezi.-Elviszlek és bemegyek veled
-Nagylány vagyok már megoldom. De a fuvart elfogadom-nevettem,majd beültünk a kocsiba és elvitt a boltba
-Biztos ne menjek be veled?-kérdezte,mikor leparkolt a bolt elé
-Biztos,de azért kössz-adtam neki egy szájra puszit,majd bementem a boltba
-Heló-köszönt Marilyn mikor meglátott
-Szia-köszöntem vissza mosolyogva,majd megöleltem-Mehetünk?
-Inkább mesélj-rángatta a kezeimet
-Mit?-kérdezem,mint aki nem tudná miről akar hallani
-Nate-suttogta
-Hagyjál,inkább menjünk-ragadtam meg a kezét és elkezdtem kifelé húzni,amikor..
-Jade,várj-hallottam a hátam mögül a hangot
-Igen?-fordultam hátra
-Beszéljünk-nézegette a cipőjét Nate
-Kinn megvárlak-vágta rá egyből Marilyn,majd kiment a boltból
-Mond-szóltam Natehez,mikor a barátnőm már kisétált az ajtón
-Hát csak nem értettem a tegnapit
-Mit nem értettél?
-Nem mondtam semmit és kiakadtál
-Jó,inkább hagyjuk.
-Nem,mert megint durcizni fogsz
-Nem durcizok-vágtam rá egyből
-Nem,mi?-kérdezte mosolyra húzva a száját.
-Hát nem-nyújtottam ki a nyelvem
-Na gyere ide szépen-húzott közelebb magához és megpróbált megcsókolni,de nem hagytam
-Nana-néztem rá mosolyogva
-Nem kapok?Pedig éjjel mennyire élvezted
-Nem mondtam,hogy élveztem-mosolyogtam
-Ne kezd megint-markolt bele a fenekembe
-De te se!-mondtam,majd elindultam kifelé
-Hová mész?
-Marilynhez-adtam az egyszerű választ
-Miért?
-Mert már egy ideje vár
-Még várhat egy kicsit-mosolygott
-Nem,nem várhat-jelentettem ki mosolyogva,majd kisétáltam az ajtón
-Na?-kérdezi Marilyn
-Semmi-legyintettem,majd elindultunk hozzám
-Mi van veled?-érdeklődött
-Összebalhéztam tesómmal,de amúgy semmi. Veled?-kérdeztem vissza
-Miért mi volt?
-Nem fontos-legyintettem ismét
-Ne mond már ezt mindenre
-Nem mindenre. Például Oliver Skyses-ra se mondom azt,hogy nem fontos . Ő fontos-jelentettem ki határozottan
-Ne faszoskodj már..-azt hiszem ezt mondta,de nem vagyok benne biztos,hisz mikor bekanyarodtunk az utcába,megpillantottam egy vörös kocsit a házunk előtt.
-Úr...isten!-ámuldoztam,mikor már a kocsiból kiszálltunk és én körbesétálva figyeltem a Kis Piros Tűzgolyót
-Mi ez?-kérdezi Marilyn,aki értetlenül áll a dolgokkal szemben
-A kocsim-jelentettem ki kissé bizonytalanul
-Határozottság odabasz.-nevetett,majd ő is megcsodálta-Ez a tied?
-A mama vette-váltottam egy percre komolyra.Tudod,úgy tettem,mint aki sikeresen visszazökkent a normális életbe-Mindig a fejébe veszi,hogy vásárolnia kell nekünk,ezúttal fejenként egy kocsi volt a jussunk. Én pedig ezt a csodás Chevroletet választottam
-Azért nem csodálatos-mosolygott
-Hát a te bogaradnál sokkal jobb-álltam elé csípőre tett kézzel,mire kiköpte a földre a rágóját,ami körülbelül két centire az új verdámtól tért földet
-Verseny?-nézett rám szúrós tekintettel
-A régi ralli pályán-szálltam bele a buliba
-Fél óra múlva-mondta Marilyn,majd beszállt az autójába-Még el kell intéznem egy-két dolgot
-Disszidálsz,mert beszartál,mi?-kacsintottam
-Hogyne-intett,majd elhajtott
Mivel fél óra múlva volt ez a bizonyos verseny,megragadtam az alkalmat és kiposztoltam mindenhova. Facebookra-a privát részre és a rajongói oldalra is(ezt majd részletezem),Twitterre és Instagramra-feltöltöttem egy képet a régi ralli pályáról és mellé írtam,hogy mikor hol,valamint csináltam egy videót amit gyorsan feldobtam a youtube csatornámra (erről is majd a későbbiekben,nyugi Savannah,mindent megtudsz majd).
Miután mindezzel kész lettem,pont maradt annyi időm,hogy átöltözzek,felkössem a hajam és sminkeljek.
Egy fekete,cipzáros haspólót vettem fel(a cipzárt nem húztam fel teljesen,hát gondolhatod nem vagyok én apáca),hozzá pedig egy elég rövid nadrágot vettem fel,amiből a fél fenekem kilógott.
Erős fekete füstös sminket kentem fel magamra,amit vörös rúzzsal társítottam. A hajamat pedig kivasaltam és kellőképpen feltupíroztam.
Mikor úgy éreztem,hogy mindennel kész vagyok,kocsiba ültem és elmentem a pályára. Eléggé meglepődtem,mennyi ember volt ott. Alig tudtam bejutni a kocsival a starthoz,teljesen elállták az utat.
-Kicsit álljatok már arrébb-nyomtam a dudát,mint az idióta.Mikor meglátott a tömeg,félreálltak,de eléggé megosztottam a népséget.Az emberek fele éljenzett,a másik fele kurva anyázott.
Fúúúúj-Hallottam valami SWAG gyerek üvöltését
-Tudod kinek üvölts a pofájába te pöcsömöccse szarházi-mutattam neki a harmadik és egyben legszebb ujjamat,közben pedig továbbgurultam és elfoglaltam a helyem a startvonalnál. Elégedetlenül konstatáltam,hogy Marilyn még sehol
-Mi ez te?-futott oda hozzám Mattie,majd szájon csókolt,mire a tömeg éljenzett. (Egyébként a tömeget ne úgy képzeld el,mint egy El Classicon,mondjuk úgy,hogy nem voltak sokan,de kevesen se)
-Random összerittyentettünk egy kis bulit-mosolyogtam
-Hát én neked szurkolok-kacsintott,majd távolabb állt,hogy végig mérhessen-Főleg emiatt a naci miatt
-Szép emlékek mi?-kérdeztem,emlékeztetve a pár hónapja történtekre.Azt hiszem májusban volt,mikor ezzel a nacival jelentem meg az iskolába. Mattie rögtön beráncigált a fiú öltözőbe (mentségünkre legyen szólva,hogy épp nem volt benn senki és azt hittük,hogy egy darabig senki sem szeretne átöltözni) és nos..elég közel kerültünk egymáshoz. Csakhogy valami alsóbb éves ribanc,aki féltékeny rám mert Mattiebe szerelmes,felnyomott minket az igazgatónál. Mondanom sem kell,elég nagy botrányt keltettünk,két hónapig ettől zengett az egész környék. A bátyám sem volt elragadtatva,mikor meghallotta,hogy a drága húgocskája mit művel,mikor senki se látja.
-Legszebb emlékeim egyike-mosolygott vadul.Hirtelen hangos dudaszót hallottunk.
-Megjöttem nyomorékok-szállt ki a kocsijából Marilyn
-Na mi van leszbi?Még visszamondhatod,ha félsz tőlem-nevettem
-Simán leverlek-adta alám a lovat,majd mindketten beültünk a kocsiba.
Brittany vállalta el a ,,ringes maca" szerepét. Igazából nem tudom,autóversenynél hogy nevezik azokat a lányokat,akik zászlót lengetnek(ami jelen esetben konyharuha volt),ezért marad a ringes maca
-Három-kezdett el számolni Mattie húga,mi pedig összemosolyogtunk Marilynnel-Kettő-hangzott el a következő szám,itt már kezdtem ideges lenni- RAJT